INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 22. csütörtök
Menyhért, Mirjam

fosszília

gabon

afrika

lelet

élet

2,1 milliárd éves titokra derült fény

2,1 milliárd éves titokra derült fény

Infostart / MTI

Egy gaboni kőfejtőben olyan organizmusra bukkantak, amely képes lehetett önálló helyváltoztató mozgásra. Ez a legrégebbi ilyen lelet.

A földtörténet forradalmi fejlődésének legkorábbi bizonyítékára leltek kutatók egy gaboni kőfejtőben: 2,1 milliárd éves fekete palában olyan organizmus nyomát találták, amely önerejéből volt képes helyváltoztatásra.

A kutatók kiváló állapotban megőrződött, apró, csőszerű struktúrákat fedeztek fel, amelyek akkor keletkeztek, amikor ismeretlen organizmusok áthaladtak a puha sáron táplálék után kutatva a nyugodt, sekély tengeri ökoszisztémában. A fosszíliák magukat az organizmusokat nem tartalmazzák, azok mibenléte rejtély.

A kövületek abból a korból származnak, amikor a Föld oxigénben gazdag volt és olyan körülményekkel rendelkezett, melyek a kezdetleges sejti lét komplexebbé fejlődését támogatták

- vélik a kutatók.

Az élet a Föld vizeiből fejlődött ki egysejtű bakteriális organizmus formájában mintegy 4 milliárd éve, de az első életformák nem voltak képesek az önálló helyváltoztatásra, vagyis hiányzott a motilitás (önerőből való mozgás) képessége.

A gaboni fosszíliák nagyjából 1,5 milliárd évvel régebbiek, mint a motilitás vagy az állati élet eddigi legrégebbi bizonyítékai, valóságos kincsesbányának számítanak, és így megtalálták bennük a legrégebbi ismert többsejtű organizmusokat rejtő fosszíliákat is.

"Itt elsősorban a bámulatba ejtő komplexitás és a méretbeli és formabeli sokszínűség számít" - mondta Abderrazak El Albani paleobiogeokémikus és szedimentológus, a franciaországi Poitiers-i Egyetem tudósa.

A csőszerű szerkezetek mintegy 170 milliméteresek, eredetileg szerves anyagból, vélhetően nyákfonalból álltak, amelyet a sáron áthaladó organizmus hagyott hátra.

A tudósok szerint

a szerkezeteket feltehetően egy többsejtű organizmus vagy egy egysejtűek alkotta halmaz hagyta hátra.

Ezek hasonlatosak lehettek azokhoz a csigaszerű organizmusokhoz, amelyek akkor alakulnak ki, amikor bizonyos amőbák ínséges időkben összehalmozódnak, hogy közösen mozdulva élhetőbb környezetet találjanak.

"Az élet a paleoproterozoikum földtörténeti korban 2,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt nemcsak bakteriális volt.

Sokkal komplexebb organizmusok is kialakultak egy ponton, valószínűleg bizonyos szakaszban és meghatározott körülmények között"

- mondta El Albani.

Összehasonlításképpen: az első gerincesek mintegy 525 millió éve jelentek meg, a dinoszauruszok 230 millió éve,

a Homo sapiens pedig 300 ezer éve.

A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban mutatták be.

Nyitókép: Pixabay.com
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018