INFORÁDIÓ 
2019. április 23. kedd
Béla

tbc

tuberkolózis

járvány

Debrecen, 2011. május 17. Csontos Zoltán tüdőgyógyász főorvos röntgenfelvételeket elemez. Mivel az elmúlt évben hetvenhattal emelkedett a tbs-s betegek száma a 210.000 lakosú Debrecenben és az érték meghaladja a 25 százezreléket, ezért a város tüdőgondozójának területén elrendelték a 30 év fölötti lakosság szűrését. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Szakigazgatási Szerve a kötelező tüdőszűrést 2012. május 1-jéig rendelte elvégezni. A tüdőgondozóban naponta 400 behívott polgár szűrését végzik el. MTI Fotó: Oláh Tibor

Riasztó hírt közöltek a tbc-ről

Infostart / MTI

A tuberkulózis kórokozója egyre ellenállóbbá válik a gyógyszerekkel szemben, a fejlődő országokban végzett tesztek pedig gyakran nem ismerik fel ezeket a rezisztenciákat, ami miatt a betegek esetenként nem megfelelő kezelést kapnak.

A Berni Egyetem kutatói és munkatársai azt vizsgálták, mennyire hatásosan ismeri fel a gyógyszereknek ellenálló tuberkulózist a fejlődő országok diagnosztikája. A helyszínen végzett tesztek eredményét összehasonlították ugyanazon minták Svájcban végzett vizsgálatával és arra az eredményre jutottak, hogy a fejlődő országokban végzett tesztek nem kielégítőek, a veszélyes tüdőbetegségben szenvedők nem megfelelő kezeléséhez vezetnek, ennek megfelelően több halálesetet okoznak.

A tbc kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis több helyen ellenállóvá vált egy vagy több gyógyszerrel szemben.

A megfelelő rezisztenciavizsgálatok ezért elengedhetetlenek ahhoz, hogy időben, megfelelő terápiát választhassanak a szakértők és korlátozni tudják a többszörösen ellenálló tuberkulózis terjedését. A svájci kutatócsoport az Elefántcsontpartról, Kongóból, Kenyából, Nigériából, Dél-Afrikából, Peruból és Thaiföldről származó 634 páciens klinikai adatait és mintáit gyűjtötték össze. A mintákat a Zürichi Egyetem mikobaktériumokkal foglalkozó intézetében elemezték ki.

Az esetek 20 százalékában különbözött a helyszíni és a zürichi labor teszteredménye

- közölték a tudósok a Lancet Infectious Diseases című lapban közzétett tanulmányban. Az érintetteknek, akiknél az ellenálló kórokozót nem ismerték fel a rossz teszteredmények miatt, több mint a fele, 53 százaléka meghalt. Így ezek között a betegek között a halálozási arány kétszer akkora volt, mint azoknál, akiknél helyes eredményt kaptak az vizsgálatok.

A zürichi labor a minták hét százalékánál talált gyógyszerrel szembeni ellenállást, 26 százalékukban multirezisztenciát, 5 százalékukban pedig szélsőséges rezisztenciát. Multirezisztensnek akkor számít a kórokozó, ha legalább a két leggyakrabban használatos tbc-gyógyszerrel, az isoniaziddal és a rifampicinnal szemben immunis.

A kezelés akár két évig is eltarthat, nagyon költséges és erős mellékhatások kísérik.

Ezért is fontos, hogy minél előbb elkezdődjön a hatásos terápia, ehhez pedig az eddig használatosnál gyorsabb tesztekre is szükség van - fejtették ki a kutatók. Eddig a rezisztenciavizsgálatok baktériumkultúrákon alapultak, melyek csak 8 hét után szolgáltattak eredményeket. Ezek bár megfelelnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának, túl sok időt és forrást igényelnek, nem teszik lehetővé a terápia gyors megkezdését.

A kutatók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy kiemelten fontos a DNS-tesztek fejlesztésének támogatása, ugyanakkor, mint mondták, sokat kell még dolgozni azon, hogy ezek a tesztek a legsúlyosabban érintett országokban is kivitelezhetővé és elérhetővé váljanak.

A kutatók szerint addig is az eddigi tesztek kapacitását kell javítani, hogy a gyógyszereknek ellenálló tuberkulózis kezelését az adott körülmények között hatásossá tudják tenni - vélik a tudósok. "A jelenlegi tesztek javítása és az új és gyorsabb tesztekbe való befektetés nélkül a gyógyszereknek ellenálló tbc terjedésének korlátozása nem lehetséges".

A tbc a leggyakoribb halálokok egyike világszerte.

A WHO szerint 2017-ben 10 millióan betegedtek meg benne, 1,6 millióan pedig meghaltak, köztük 230 ezer gyerek. Bár a tbc-s esetek száma lassan csökken, a kórokozóknak a gyógyszerekkel szembeni ellenállóképességének terjedése az egyik legnagyobb globális egészségügyi problémát jelenti.

Nyitókép: MTI/Oláh Tibor
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018