A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik. Noha "cápaléptékkel" meglehetősen kistermetű fajnak számít, egy kifejlett nőstény testhossza elérheti akár a másfél métert is - írta a The Guardian című brit napilap honlapja a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmányt ismertetve.

A Kaliforniai Egyetem irvine-i intézménye és a miami Floridai Nemzetközi Egyetem kutatói azért kezdték tanulmányozni ennek a cápafajnak az étrendjét, mert több beszámoló is szólt arról, hogy ezek a cápák tengeri füvet szoktak rágcsálni.

"A kutatók többsége eddig úgy vélte, hogy csupán véletlen csemegézésről van szó és nem tápanyagbevitelről"

- mondta Samantha Leigh, a kutatócsoport egyik tagja, hozzátéve, hogy kollégáival arra voltak kíváncsiak, mennyit emészt meg a cápa az elfogyasztott tengeri fűből.

Nincsenek rágófogaik, mégis boldogulnak

Annak kiderítése érdekében, hogy a kerekfejű pörölycápa valóban félig vegetáriánus étrendet folytat-e, a szakemberek tengeri füvet gyűjtöttek be Florida déli partjainál, majd miután a növények gyökeret eresztettek a laboratóriumban, a vízükön keresztül egy speciális kémiai jelzőanyagot juttattak beléjük.

Ezután a kutatók befogtak öt kerekfejű pörölycápát, majd miután az állatok már megszokták a laboratóriumi környezetet, három héten át tengeri füvet és tintahalat adtak nekik. A tanulmány ideje alatt az állatok mindegyikének gyarapodott a súlya.

A kutatók számos vizsgálatot végeztek az állatokon. Az eredmények szerint

a cápák megemésztették a tengeri füvet, amelynek összetevőit, úgy mint a keményítőt és a cellulózt, enzimekkel bontották le.

A kutatók szerint a növények megrágására leginkább alkalmas fogak híján a cápák feltehetőleg erős gyomorsavuk révén "gyengítik meg" a növények sejtjeit, hogy az enzimek könnyedén munkához láthassanak. A tengeri fűben lévő szerves anyagoknak végül több mint a felét sikerült megemészteniük a cápáknak.

A további vizsgálatokkal a cápák vérében és májszöveteiben is nagy mennyiségben kimutatták a tengeri fűből származó kémiai jelzőanyagot, ami azt mutatja, hogy a megemésztett tengeri füvet a testük építésére és "karbantartására" használták fel az állatok.

Az eredmények alapján a kutatók arra jutottak, hogy a kerekfejű pörölycápa a világ első ismert mindenevő cápafaja.

A mostani eredmények nem csupán azért fontosak, mert megdöntik azon elképzelést, hogy minden cápafaj kizárólag húst eszik, hanem azért is, mert új megvilágításba helyezik a tengerifűmezők jelentette törékeny és kulcsfontosságú élőhelyeket. Leigh szerint az ilyen területekkel foglalkozó kutatóknak a jövőben azt is számításba kell venniük, hogy a kerekfejű pörölycápák nem csupán alkalomadtán csemegéznek a tengeri fűből, hanem az az étrendjük akár 60 százalékát is kiteheti.

A mostani eredmények nyomán felvetődik a kérdés, hogy mennyire is ismeri jól a tudomány a különböző szárazföldi és tengeri fajok táplálkozási szokásait. "Közelebbről kellene megvizsgálnunk, hogy a világszerte élő állatok mit esznek, ebből mit emésztenek meg és ürítenek ki, mert mindez olyan élőhelyeket is érint, amelyektől mi magunk is függünk" - jegyezte meg a szakember. Hozzátette, amennyiben más cápafajokról is kiderül, hogy mindenevők, az a csúcsragadozóként való meghatározásuk újraértékelését eredményezheti.