Végéhez közelít az északi vizek idei bálnavadász szezonja. Japán 177 bálnát megölését jelentette, a Feröer-szigeteken is folytatódott az évszázados hagyomány, amelynek jegyében nyaranta 800 delfint és kisméretű bálnát mészárolnak le a helyiek, és Izlandon két év szünet után idén nyáron újra vadásztak közönséges barázdásbálnára.

A bálnavadászattal már időszámításunk előtt 3000 körül is foglalkoztak az emberek. Az első nagy bálnavadászok a mai Spanyolország északkeleti részén élő baszkok voltak. A 16. században évről-évre átszelve az Atlanti-óceánt, a ma Kanadához tartozó Új-Fundland térségében vadásztak az állatokra. Legjövedelmezőbb éveikben akár 400 bálnát is megszigonyoztak.

A 18-19. században más népek, országok is csatlakoztak a bálnavadászathoz, és ipari méretűvé nőtt ez a tevékenység, több tízezer állat vesztét okozva.

Először a nagyobb méretű fajokat pusztították el, majd mikor ezek száma jelentősen visszaesett, a kisebb bálnafajok következtek.

Így egyre kevésbé volt jövedelmező a bálnavadászat, de egyre több állatot öltek meg. Míg az 1933-ban kifogott 30 ezer bálnából 2,5 millió hordó bálnazsírt nyertek, 1967-ben a kétszer ennyi bálnából csak 1,5 milliót.

Csak a közvélemény nyomása segített

A 60-as, 70-es években a víz alatti filmek és a bálna énekét bemutató hanghordozók hatására megváltozott az emberek látásmódja. A közvélemény nyomása volt az egyetlen, ami igazán hathatósnak bizonyult a bálnavadászat visszaszorításában. 1986-ban született meg Nemzetközi Bálnavadászatot Szabályozó Egyezmény, ami teljes vadászati tilalmat rendelt el. Részben feleslegesen, mivel

Japán, a Szovjetunió és Norvégia visszautasították, ezek az országok voltak a felelősek az ipar 80%-áért.

Bár Japán egy évvel később 1987-ben csatlakozott a moratóriumhoz, hivatalosan ekkor állította le a kereskedelmi célú bálnavadászatát, de megtalálva a kiskaput, azóta tudományos céllal vadássza a bálnákat. Ausztrália 2014-ben nyert pert a Hágai Nemzetközi Bíróságon Japánnal szemben, ekkor egy évre le kellett állítania a szigetországnak a vadászatot, de azóta töretlenül folytatják a gyakorlatot. Idén márciusban 333 csukabálna leölése után tértek haza a japán bálnavadászhajók a Déli-óceánról. Az ország Halászati Hivatalának szerdai közlése szerint pedig a Csendes-óceán észak-nyugati vizein 177 csuka- és tőkebálnát öltek meg idén.

Japánba szállítanak

Eközben Izland egyetlen bálnavadász vállalata bejelentette, hogy két év szünet után ismét vadásznak a 24 méteresre is megnövő és 45-64 tonnás barázdásbálnára. A második legnagyobb bálnafaj 191 példányának elejtésére kapott engedélyt a cég. A bálnazsírt és húst Japánba exportálják.

Izland ugyanakkor azt is közölte, hogy a bálnavadászat 2003-as felújítása óta idén ölték le a legkevesebb csukabálnát és leállnak a faj halászatával, mert az állatok a szigettől távolabbi vizekbe húzódtak, és nem kifizetődő a cégnek utánuk küldeni az embereket.

A két európai bálnavadász nemzet, Izland és Norvégia között fekszik a Dán Királysághoz tartozó Feröer-szigetek, ahol évszázados hagyománya van a grindnek, vagyis annak, hogy a kis termetű bálnákat és delfineket a sekély vízbe, egy-egy öbölbe terelik, ahol elvágják az állatok torkát. A hivatalos kvóta évente 800 állat, de néha többet, néha kevesebbet ölnek meg.

A delfineket nem védik az egyezmények

A delfinek vadászata is nemzetközi jelenség. Környezetvédő szervezetek csoportja július végén tette közzé jelentését, miszerint

az eddig véltnél jóval több, világszerte százezer delfint és kisebb bálnát ölnek meg évente. A listavezető országok Peru évi 15 ezer és Nigéria 10 ezer megölt állattal.

Több ezer delfin és bálna esik vadászok áldozatául Brazíliában, Venezuelában, Madagaszkáron, Indiában, Dél-Koreában és Malajziában. Még Olaszországban és Törökországban is találtak példát ilyen esetekre. Az állatokat szigonnyal meglövik, hajókkal és hálókkal körbekerítik, majd dárdával, macsétával, lőfegyverrel, késsel, horoggal vagy dinamittal végzik ki.

A delfineket elsősorban azért ölik le, hogy húsukat csaliként használva cápára és tonhalra vadásszanak. A nagy bálnákkal ellentétben

a delfineket és a kisebb bálnákat nem védi a kereskedelmi halászat elleni nemzetközi moratórium.