Ultraforró Jupitereknek nevezik a csillagászok azokat a Naprendszeren kívüli bolygókat (exobolygókat), amelyek a Jupiterhez hasonlatosak és nagyon forró központi csillaguk és a hozzá való kis távolság miatt

maguk is olyan forróak, mint egy csillag.

Korábban rejtély volt a kutatók számára, pontosan milyen is lehet egy ilyen szuperforró gázóriás légköre. Ezúttal azonban sikerült a svájci kutatóknak a KELT-9b légkörében vas és titán jelenlétét kimutatni gázformában. Eredményeikről a Nature című tudományos folyóiratban számoltak be.

A felfedezés alapjául szimulációk szolgáltak, amelyeket a Kevin Heng vezette kutatócsoport nemrég az Astrophysical Journal című tudományos lapban mutatott be.

"A szimulációk eredménye szerint a KELT-9b légkörében lévő legtöbb molekula atomi formában van jelen" - közölte Heng.

A szélsőségesen magas hőmérséklet hatására a részecskék összeütköznek, kémiai kötések szabadulnak fel, a molekulák egyes atomokra esnek szét, részben ionizálódnak is - tette hozzá Daniel Kitzmann, a Berni Egyetem tudósa.

A szimulációk alapján a berni kutatók megállapították, hogy az ultraforró gázbolygók légkörében atomi vas mutatható ki. A Genfi Egyetem kutatóinak pedig valóban sikerült a gőzzé vált vas kimutatása, ráadásul egy úgynevezett tranzit megfigyelése révén: a KELT-9b a Földről nézve elhaladt központi csillaga, a KELT-9 előtt.

A tranzit során a csillag fénye a gázbolygó légkörén át látható, és speciális műszerek segítségével elemezhetővé válik. Ebből tudtak a csillagászok a légkör összetételére következtetni.

"Heng csapatának elméleti jóslatával már csak követnünk kellett a kincses térképet" - fogalmazott Jens Hoeijmakers, a tanulmány egyik szerzője.

A vas mellett a titán jelenlétét is kimutatták

a KELT-9b légkörében.

Eddig a szakértők abból indultak ki, hogy az exobolygók egy olyan környezetben, mint amilyenben a KELT-9b is van, teljesen elpárolognának. A most vizsgált gázóriás valószínűleg elég nagy tömegű ahhoz, hogy ellenálljon a teljes elpárolgásnak - véli Hoeijmakers.

"Ez a bolygó egy egyedülálló labor annak tanulmányozására, hogyan fejlődnek az intenzív csillagsugárzás mellett létező atmoszférák" - fejtette ki David Ehrenreich, a Genfi Egyetem munkatársa.

Az újonnan megszerzett ismeretek segítenek annak megismerésében is, milyen körülmények uralkodhatnak a távoli csillagrendszerekben lévő bolygókon.