A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához - olvasható a Science tudományos lap aktuális számában.

A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít.

A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye a Zoological Society of London (Londoni Állattani Társaság) tudósai szerint.

"A világ minden emberszabású majmát - csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat - fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult. A kihalt Junzi felfedezése azonban fordulatot hozott" - mondta Samuel Turvey, a kutatás vezetője.

Az első kínai császár nagyanyjáé lehetett

Kína középső részén, Sanhszi tartományban, egy nagyjából 2300 éves sírkamrában találták meg a kihalt gibbonféle koponyatöredékét más állatok, hiúzok, leopárdok és egy fekete medve maradványaival együtt.

A sír - és talán az emberszabású is - Hszi asszonyé lehetett, aki Kína első császára, Csin Si Huang-ti nagyanyja volt. A császár rendelte el a Nagy Fal építését és az agyaghadsereg elkészítését is.

A gibbont Kínában luxus háziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel.

A koponytöredék számítógépes modellje alapján az állat eddig ismeretlen gibbonfajhoz és -nemhez tartozott, valószínűleg néhány száz évvel ezelőtt halt ki.

Majdnem bizonyos, hogy a gibbon kipusztulása az ember számlájára írható. "Adataink alapján adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba" - mondta Helen Chatterjee, a University College London kutatója.