Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma
Harmincszoros nagyításban egy agy szelet. Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon háromdimenziós mikroszkópot készíteniük a MTA - Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében. Az új berendezéssel arra keresik a választ, hogy egyetlen idegsejt nyúlványaiban milyen matematikai műveletek zajlanak, amikor egy új információ keletkezik, illetve ennek milyen fiziológiai folyamatok állnak a hátterében. Konkrét példaként: vizsgálják az idegsejt nyúlványaiban terjedő aktív elektromos hullámokat, ezek keletkezését, tér-időbeli összegződését. A vizsgálatok az agyműködés lényegének megértéséhez vihetik közelebb a kutatókat. Az összetett idegtudományi, optikai, lézerfizikai, gépészeti fejlesztésben nagy szerepe volt a BME Atomfizika Tanszékének is.
Nyitókép: Balaton József

Megdöbbentő dolgot találtak az emberi agyban

Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében egy új amerikai kutatás szerint.

A Neuron című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség.

Az az elmélet, amely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, nem új keletű, már az ötvenes években felvetődött. A mostani kutatásban a tudósok eredetileg nem is vírusokat kerestek, hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.

A tanulmányban - amely

az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el

- az amerikai kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szövetei.

Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek a tudományos életben, volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

A kutatók szerinte nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban, ezek a kórokozók szinte minden ember szervezetében megtalálhatók. A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket,

az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.

Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt. Más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra. A tudósok szerint azonban a vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között, vagy felgyorsíthatja a betegség kialakulását.

Címlapról ajánljuk
Hét másodperces, deepfake videókkal formálta át a 2026-os választást a mesterséges intelligencia

Hét másodperces, deepfake videókkal formálta át a 2026-os választást a mesterséges intelligencia

Hogyan lett a TikTok-algoritmus a fiatalok politikai szocializációjának első számú formálója – és miért nem védte meg őket senki. Horváth Dávid, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a „fegyvernek minősülő kommunikáció” kutatója arról beszélt az Infostartnak, hogy ez a generációs médiaváltás miért jelent sokkal többet egy egyszerű platformváltásnál – és hogyan vált a mesterséges intelligencia a választási manipuláció új tömegfegyverévé.

Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Befejeződött az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. A százszázalékos feldolgozottság alapján a Tisza Párt 141 képviselőt, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képvisleőt küldhet az Országgyűlésbe. A végeredmény végleges, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mutatjuk a jeleket: gigantikus cunami fenyegeti Donald Trump hatalmát – Megállítható még a sorscsapás?

Mutatjuk a jeleket: gigantikus cunami fenyegeti Donald Trump hatalmát – Megállítható még a sorscsapás?

Miközben az iráni háború következtében a benzinárak emelkednek, Donald Trump népszerűségi mutatói pedig zuhanórepülésben vannak, egyre több szó esik a közeledő félidős kongresszusi választásról – pontosabban arról, hogy novemberben az amerikai választók mekkora büntetést róhatnak arra a Republikánus Pártra, amely 2024-ben a béke jelöltjeként beállított Trumppal a megélhetési gondok enyhítését ígérte, most viszont épp egy általa indított háború fokozhatja az inflációt. A republikánus elnök lesújtó megítéléséről korábbi cikkeinkben részletesen írtunk, így érdemes egy pillantást vetni a másik oldalra is. A demokraták képesek lesznek megragadni a lehetőséget, ami eléjük tárul a képviselőház és akár a szenátus megfordítására? Annyit elárulhatunk előre, hogy a kép vegyes, hisz nekik is van miért aggódniuk, de egy jelentős kapaszkodónak azért örülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×