Az indoeurópai nyelvekről - angol, francia, holland, svéd, orosz - már számos publikáció megjelent. Ezeket sokan beszélik, és olyan gazdag országokban, hogy vaskos tankönyveket publikáljanak róluk, azonban ezekben az esetekben egy típusú nyelvcsaládról van szó - mondta Kenesei István.

Véleménye szerint a magyar nyelv azért lehet érdekes a kutatók számára, mert azok közé tartozik, amelyeket az elmúlt 50-60 évben viszonylag részletesen leírtak elméleti szinten, így

készen áll arra, hogy a világ elé kerüljön.

A nemzetközi szinten eddig kevéssé tanulmányozott nyelvek közé tartozik még egyebek között a baszk, a kínai, a japán, az arab, de - mint a professzor fogalmazott -, ezeknek a baszk kivételével jelentős népessége és nyelvésztársadalma van.

A kutatás eredményeképpen több ezer oldalnyi nyelvtani leírás készült el, minden korábbit meghaladó mélységben, alapossággal és részletességgel. A kutatásoknak köszönhetően mára sokkal többet tudunk a magyar nyelvről - mondta az akadémikus. A sorozatban újdonság, hogy azokat a nyelvi jelenségeket is taglalja, amelyek korábban kimaradtak a vizsgálatokból, ilyen például az osztályozó főnevek rendszerezése.

Kenesei István a példák közé sorolta a darab, cső, szál szavakat, ezeket soha nem írták le rendszeresen a magyarban. Ez a kutatás azt is lehetővé tette, hogy megadják ezek listáját és viselkedését. Ilyen osztályozó főnév még a kötet, az ív, a rúd szavak. Példaként említette, hogy magyarul mindenki tudja, mi a különbség ezeknek a használatában.

A könyv megírásához kapcsolódó, 2012 és 2016 között megvalósult kutatásban 8 témacsoportban összesen ötven szakember dolgozott. A projektben öt hazai egyetem – a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem –, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársai működtek közre.