A gráfok önmagában egy matematikai jelölésrendszert takar, amit az informatikában, a mérnöki és a természeti tudományokban is alkalmaznak, mondta Varró Dániel, az MTA-BME Lendület Kiberfizikai Rendszerek Kutatócsoport vezetője az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című tudományos magazinműsorában.

Hozzátette, hogy gráfokat használnak a közösségi hálók leképezésénél, vagy az autóipari eszközök tervezésénél is. „Ha lenyomja a fékpedált, akkor a tempomat kikapcsol, az ABS pedig az adott esetben be kell hogy kapcsoljon.

Ezeket hívják úgynevezett tervezési kényszereknek” 

– magyarázta a kutatócsoport vezetője, aki hozzátette, 

az autók tervezését komplex szoftveralapú tervező eszközök segítségével végzik, amelyek belsejében gráfmodelleket használnak.

Az autók tervezésében használt gráfmodellek generálásában az volt a probléma, hogy az úgynevezett automatikus tételbizonyító eszközökön alapulnak azok a megoldások, amelyek után különféle logikai formulákon keresztül lehet a levezhetőségükhöz eljutni. Ezekkel az a probléma, hogy csak kisméretű gráfokat lehet alkalmazni: „Mi ahelyett, hogy tételbizonyító eszközökre képeznénk le a gráfmodelleket, közvetlenül különböző gráflogaritmusokat, gráfminta-illesztési módszereket használunk föl, és gyakorlatilag erre a szintre ültettük át a tételbizonyító eszközökben ismert megoldásokat.”

Hozzátette, hogy felhasználtak egy nyílt forráskódú szoftvert, ami több mint egy évtizedes ipari, illetve akadémia közös fejlesztés. Így a jól formált gráfmodelleket közvetlenekül a gráfalgoritmusokkal tudnak fölállítani: ez közel 5-7 csomóponttal rendelkező gráfok is lehetnek, amik jóval nagyobbak annál a modelleknél, amiket az autótervezésénél használnak.

A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című tudományos magazinműsorának január 16-i adásában.