Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) mérései arra engednek következtetni, hogy az Alaszka északkeleti részében elterülő tundrából származó szénmennyiség 73 százalékkal nőtt 1975 és 2015 között az október-december hónapokban - írták a szerzők az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban.

"Első ízben szolgáltatunk mennyiségi bizonyítékot a tél elejei jelentős területi vegetációs aktivitás jelenségére" - írták a tudósok, akik úgy vélik, immár bizonyítékuk van arra, hogy az északi-sarki ökoszisztémák szén-dioxidot kibocsátó források lehetnek.

Kérdés, hogy a karbonkibocsátás mely része származik az elhalt növényzet bomlásából.

Egy ilyen légköri jelenség növelhetné az örök fagy területén felhalmozódott szén-dioxid mennyiségét - vélik a tudósok, közöttük Roisin Commane, a Harvard Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik fő szerzője.

A jelenség magyarázata a három őszi hónapban tapasztalt hőmérséklet-emelkedés lehet, amely késlelteti a fagy beálltát a talajban, így tovább folytatódhat a fotoszintézis és a szerves anyagok mikrobák hatására történő lebomlása, amely szén-dioxid-kibocsátással jár.

Negyven évvel ezelőtt Alaszkának ezekben a régióiban a talaj egy hónap alatt teljesen megfagyott. Ehhez mostanában három hónapra vagy még többre van szükség.

Az Északi-sarki térség kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része,

Alaszkában pedig az elmúlt három egymást követő évben melegrekordokat mértek - hangsúlyozták a kutatók.

2016-ban - amely a mérések kezdete, 1880 óta - a legmelegebb esztendő volt bolygónkon, a hőmérséklet 3,27 Celsius-fokkal haladta meg a történelmi átlagot.

Becslések szerint az északi-sarki örökfagy birodalma kétszer annyi szén-dioxidot tartalmazhat, mint a Föld teljes légköre, ami valóságos bombával ér fel a klímaváltozás szempontjából.