A Brachiosaurus fosszilis maradványainak vélt lelet hosszú évtizedek óta pihent a párizsi Természettudományi Múzeum tárolójában, ám egy új vizsgálat során kiderült, hogy mégsem az óriási növényevő dinó csontjait őrzik, hanem egy korai rokon maradványait.

A dinókövületet még az 1930-as években találták meg egy kelet-franciaországi faluban, Damparis-ban.

Az 1940-es években végezték el tudományos dokumentálását, ám azóta nem sok figyelmet szenteltek neki.

A londoni Imperial College paleontológusa, Philip Mannion kutatásai szerint a dinoszaurusz mindenféle növényi táplálékot, többek között páfrányokat és tűlevelűeket fogyasztott és akkoriban élt, amikor Európa helyén még szigetek terültek el.

"Nem tudjuk, hogy mi okozta ennek a teremtménynek a halálát, de sokmillió évvel később fontos bizonyítékokkal szolgál ahhoz, hogy többet tudjunk a szauropodák evolúciójáról, valamint arról a nagyobb dinoszauruszcsoportról, a tirannoszauruszokról, amelybe sorolható" - mondta el Mannion, aki a párizsi múzeum és a francia nemzeti kutatóintézet, a CNRS egyetemi kutatóival dolgozott.

A most azonosított új faj, amely a Vouivria damparisiensis nevet kapta, 160 millió éve élhetett. Feltehetően annak a csoportnak a legkorábbi tagja lehetett, amelybe a Brachiosaurus is tartozik. A fosszília elemzése alapján a csoport legkorábbi tagja

ötmillió évvel korábban élhetett, mint a korábbi kutatások nyomán gondolták.

A csoportra jellemző a nagyon hosszú nyak, a hosszú farok, az apró fej, a vaskos, oszlopszerű lábak.

Mannion, aki kutatási eredményeit a PeerJ folyóiratban publikálta, úgy véli, az újonnan azonosított faj a maga idejében Európa, Amerika és Afrika területén is elterjedt.