Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett - közölte a Magyar Tudományos Akadémia. 

A depresszió népbetegség – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra ez a kórkép jelenti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát. A betegséget nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki, hanem sok gén együttes finom hatása indítja el a folyamatot. Egyben multifaktoriális betegség, hiszen kialakulásában a géneken kívül a környezeti tényezők is közrejátszanak - mondta a kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport tagja.

A kutatók szerint a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem

azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra.

Ezért lehetséges, hogy némely ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál nagyon enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség.

Egy vizsgálat során feltárták, hogy miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depresszióval. A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait vizsgálták.

Azt találták, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát.

Érdekesség, hogy a gén negatív hatása nőknél nem volt megfigyelhető,

csupán férfiaknál, és a 30 év feletti korcsoportban manifesztálódott.

Ráadásul a szerotonintranszporter gén azon variánsa, amely a pénzügyi-gazdasági nehézségek hatására fokozza a depresszió kockázatát a 30 év feletti férfiaknál, a fiatalabbaknál bizonyos stresszorok esetében protektív hatást fejthet ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!