Tanulmányuk szembemegy azzal az általánosan elfogadott nézettel, amely szerint az élővilág rendkívül lassan regenerálódott a katasztrófa után.

A nagy kihalás végzetes volt

A perm-triász kihalási esemény nagyjából 60 ezer évig tartott: ezt tartják a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalásnak. Korábbi kutatások szerint ebben az időszakban

• szokatlanul intenzív volt a vulkanikus tevékenység,
• és feltehetőleg számos nagyméretű aszteroida csapódott a Földbe.

Mindez a bolygó melegedéséhez és az óceán savasodásának felerősödéséhez vezetett.

Az élhetetlen körülmények a becslések szerint a bolygón élő fajok 90 százalékának a kipusztulásához vezettek.

Az Idaho állambeli Paris közelében fekvő Bear Lake megyében talált fosszíliák, amelyek nagyjából 30 különböző fajtól származnak, azonban arról árulkodnak, hogy a helyi tengeri ökoszisztéma gyorsan talpra állt a nagy kihalást követően.

1,3 millió évnyi pillanat

A szakemberek szerint a perm-triász kihalási esemény után 1,3 millió évvel - ami földtörténeti léptékben rövid időnek számít - az idahói tengeri ökoszisztéma valósággal virágzott.

"A felfedezés teljesen váratlanul ért bennünket" 

- mondta Arnaud Brayard, a Burgundia-Franche-Comté Egyetem őslénykutatója.

A térségben élt tengeri élőlények között kétméteres cápák, hüllők, csontos halak, tintahalszerű teremtmények, dögevő rákfélék, ősi tengeri csillagok és tengeri szivacsok voltak.

Még sok titkot rejt

A triász kor hajnaláról származó fosszíliák egy része alaposan meglepte a kutatókat. Találtak olyan tengeri szivacsot, amelyről eddig azt hitték, hogy már 200 millió évvel korábban kipusztult, valamint olyan tintahalszerű teremtményeket, amelyek megjelenését 50 millió évvel későbbre tették. A csontok egy része az eddig felfedezett legkorábbi halgyíkoktól (ichthyoszauruszok) vagy azok közvetlen őseitől származhat.

"A korai triász egy összetett és nagyon zavaros korszak volt, de semmiképpen sem olyan kietlen, mint azt általánosan feltételezik róla, és még sok titkot tartogat a számunkra" - mondta Brayard.

A szakemberek a Science Advances című folyóiratban közölték eredményeiket.