Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.33
bux:
143953.17
2026. november 18. szerda Jenő

Teknőslevest is főzött az őskőkori ember

Nagyvadak és növények mellett teknőst is evett az őskőkori ember - állapította meg egy nemzetközi régészcsoport kedden megjelent tanulmányában.

A Quaternary Science Reviews című tudományos lapban ismertetett kutatás a Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlangban feltárt leleteket vizsgálta meg. A 15 évvel ezelőtt véletlenül felfedezett karsztbarlang az emberi őstörténet egyik legfontosabb lelőhelye.

"Eddig úgy véltük, az őskőkori ember leginkább az elejtett nagyvadakkal és növényekkel táplálkozott. Felfedezésünk kulináris és kultúrtörténeti információkkal is gazdagítja az őseinkről szerzett tudást" - közölte Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem régésze.

A kutatók az egész karsztrendszerben találtak elszórva teknőscsontokat és -páncéldarabokat. Ebből következtettek arra, hogy a barlang lakói 200 ezer éven át fogyaszthatták az állat húsát. A Keszem-barlangban 400 ezer-200 ezer éves leleteket találtak, ezt követően az üreget üledék temette be.

Emberi fogleletek arra is következtetni engedtek, hogy a korai Homo sapiens egyedei is élhettek a barlangban, de ezt teljes bizonyossággal nem állapították meg.

Azt azonban a fogak alapján tudják már a régészek, hogy a keszemi ember igen kiegyensúlyozott étrenden élt: zöldségféléket fogyasztott szarvas-, vaddisznó- és bivalyhússal.

"Most már tudjuk, hogy teknőst is evett, bár az nem volt olyan tápláló, mint például a gyakran terítékre kerülő dámvad húsa" - magyarázta a régész.

A nyomokból arra következtettek, hogy a teknőst fogyasztás előtt a páncéljában sütötték meg, vagy kőeszközökkel feltörték azt és a húst megfőzték. Ezek a legrégibb nyomok, amelyek teknősleves készítésére utalnak.

A felfedezés a korai emberi társadalomban kialakult munkamegosztásról is árulkodik - tette hozzá Avi Gopher tel-avivi régész. Amíg a férfiak vadászni voltak, gyűjtögetéssel az idősebbek és a gyerekek is hozzájárultak az élelemellátáshoz. A lassú teknőst könnyű volt elkapni, így jól eltartható húsa a vadban szegényebb évszakokban a növényi étrendet gazdagította.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×