A ritka csillagászati jelenséget egy hónapon át, február 20-ig lehet megfigyelni szabad szemmel, a láthatóság napkelte előtt 45 perccel a legjobb.

Mint a Sky and Telescope amerikai asztronómiai hírportálon olvasható, a Merkúr, a Vénusz, a Szaturnusz, a Mars és a Jupiter az egyedüli bolygók, amelyek szabad szemmel megfigyelhetők a Földről, ám az égitestek igen ritkán láthatók együtt.

Az égitestek a Holdtól a látóhatárig húzódó átló mentén helyezkednek el. A legnehezebb a Merkúrt "meglesni", amely alig-alig emelkedik a horizont fölé az égbolt délkeleti részén. Mellette ragyog az Esthajnalcsillag, vagyis a Vénusz, majd egyre magasabbra emelkedve helyezkedik el a Szaturnusz, a Mars, végül pedig a Jupiter.

A látványos égi show fényét emeli néhány ragyogó csillag. Az öt bolygó társaságában figyelhető meg a Skorpió csillagkép legragyogóbb csillaga, az Antares, valamint a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica, amely a 15. legfényesebb az éjszakai égbolton.

Az öt bolygó, bár látszólag egy sorba rendeződött, különböző távolságra van a Földtől. Az asztronómiában a Nap-Föld distanciát (150 millió kilométer) alkalmazzák a csillagászati távolság egységeként. Jelenleg a látható öt bolygó közül a Merkúr van a legkisebb távolságra a Földtől, "mindössze" 0,8 csillagászati egységre (CsE). Õt követi a Vénusz (1,3 CsE), a Mars (1,4), a Jupiter (4,7 CsE), végül a Szaturnusz (10,6 CsE). Míg a Merkúrról visszatükröződő napfény 6,5 perc alatt ér a Földre, a Szaturnuszról 1,5 óráig tart az útja.

Az öt bolygó legközelebb augusztusban lesz együtt látható, ám akkor az esti égbolton, majd 2020-ban gyűlik ismét össze az égi kvintett. A Merkúrt mindkét alkalommal nehezebb lesz megfigyelni a mostaninál.