Infostart.hu
eur:
362.23
usd:
312.35
bux:
150343.25
2026. augusztus 17. hétfő Jácint

Hamarosan igazolhatják Einstein gravitációs hullámait

Áttörés várható az asztrofizikában, hamarosan mérésekkel igazolhatják Albert Einstein általános relativitás elméletének egyetlen eddig még nem bizonyított tételét, a gravitációs hullámok létezését. A gravitációs hullámok érzékelhetővé tehetik a fényt elnyelő, így szemmel nem látható fekete lyukakat is. A kutatásról Frei Zsolt asztrofizikus, az MTA doktora, az ELTE Fizikai Intézetének tanára és annak a magyar kutatócsoportnak a vezetője beszélt az InfoRádiónak, amely az amerikai LIGO gravitációhullám detektor munkájában vesz részt.

"Amikor a görbült teret próbálják közérthetően illusztrálni, akkor egy gumihálóba szoktak egy súlygolyót belerakni, és a gumiháló behajlásával mutatják meg, hogyan görbül a tér az égitestek körül. Én azt szoktam mondani, hogy ha megrázom ezt a gumihálót, és abban egy hullám tovaterjed, körülbelül ilyen lehet a gravitációs hullám" - mondta Frei Zsolt asztrofizikus az InfoRádiónak.

Hozzátette: úgy kell elképzelni, hogy ha két fekete lyuk egymás körül nagyon gyorsan kering, akkor ez a két nehéz súly és a gyors mozgás hullámokat kelt ebben a gumihálóban.

"Einstein pontosan száz éve, 1915-ben tette közzé az általános relativitáselméletét, és abban nagyon sok mindent megjósolt. Megjósolta azt is, hogy lehetnek ilyen hullámok a tér hálójában. A gravitációs hullámok talán a legfontosabb és legutolsó mérföldkő lenne, ami a kísérleti bizonyításból még hiányzik" - fogalmazott az asztrofizikus.

Mint mondta, obszervatóriumokban igyekeznek kimutatni ezeket a gravitációs hullámokat.

"Szaknyelven interferométereknek nevezzük ezeket a gravitációs hullám detektorokat. Úgy kell elképzelni, hogy van két egymásra merőleges nagyon hosszú kar, aminek a hosszát mérem, mert ha áthalad rajtuk a gravitációs hullám, akkor az egyik megrövidül, a térben merőleges irányban álló másik kar pedig meghosszabbodik. Az interferométer a fény interferenciáján alapul, tehát lézersugár szaladgál a karokban oda-vissza, és ha az egyik kar meghosszabbodik, a másik pedig megrövidül, akkor változik ez az interferencia jelenség" - elemezte a jelenséget az MTA doktora.

Frei Zsolt elmondta, hogy Amerikában, Louisiana és Washington államban van két ilyen interferométer, ezek 3000 kilométerre működnek egymástól, pontosan azért, mert olyan pici jelenséget szeretnének kimutatni, amiről csak akkor hihető el, hogy kozmikus eredetűek és sikerült őket ténylegesen kimutatni, ha a két egymástól 3000 kilométerre lévő detektor egyszerre ugyanazt a jelet veszi.

"Hiszen ezek annyira érzékeny berendezések, hogy azt is megérzik, ha több száz kilométerre kicsap egy hullám a tengerpartra" - hangsúlyozta.

Hozzáfűzte: rendkívül nehezek ezek a mérések, de hasznos fejlemény lenne az asztrofizika számára, ha észlelnék a jelenséget, hiszen a segítségével megfigyelhetnék a fekete lyukakat.

"A fekete lyuk azért fekete lyuk, mert nem látszik. Annyira erős a gravitációja, hogy még a fotonok sem tudják elhagyni, tehát nem látható. Az, hogy milyen sűrűn, és hol fordulnak elő ilyen fekete lyuk-összeolvadások, fontos lenne tudni az asztrofizikában."

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor vízmérnök: akár még ennél kevesebb víz is lehet majd a Dunában
Aréna-előzetes – adás: 18.00

Baranya Sándor vízmérnök: akár még ennél kevesebb víz is lehet majd a Dunában

Végre esik az eső a Duna vízgyűjtőjén, de ez csak napok múlva emeli meg a folyó szintjét Paksnál – mondta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Baranya Sándor vízmérnök, egyetemi docens hangsúlyozta, hogy a Dunán továbbra is rendkívüli a helyzet, és a következő években még ennél is rosszabb lehet.

Meg is indult az eljárás a buszos tömegszerencsétlenség sofőrje ellen

Halálos tömegszerencsétlenség gondatlan okozása miatt indított eljárást a rendőrség a vasárnap az M3-as autópályán történt balesetet szenvedett busz vezetője ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Annyira kell az áram, hogy már repülőgép-hajtóművekkel termelik a cégek maguknak

Annyira kell az áram, hogy már repülőgép-hajtóművekkel termelik a cégek maguknak

Két évtizednyi alulberuházottság után egyszerre szakadt rá a világ villamosenergia-rendszerére az adatközpontok és az elektrifikáció áramigénye. A kereslet akkora, hogy a gázturbina-gyártók kapacitásai 2030-ig lényegében elkeltek. Ezért az áramra éhes cégek már gyorsan telepíthető, repülőgép-hajtóművekből származó technológiával próbálják áthidalni a hálózati csatlakozás éveit. A GE Vernova veresegyházi gyárában Pablo Koziner kereskedelmi és üzemeltetési vezetővel, valamint Fodor Viktória gyárigazgatóval beszélgettünk arról, hogyan próbálja az iparág kiszolgálni ezt az elképesztő keresletet, és miért lett ennyire fontos láncszem a magyarországi üzem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×