Tamáska Orsolya elmondta: egyelőre megoldásra váró rejtély, hogy mikor és miként került a még meghatározatlan nemű gyermek csontváza a mintegy 600 négyzetméteres fürdő egyik medencéjének aljára. Annyi bizonyos, hogy a feltehetően a 4. században épült, 15 hektáros római erőd klasszikus fürdőjét már nem használták, amikor a kisfiú vagy kislány holtteste odakerült, valószínűleg a későbbi századokban.

A Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar együttműködésben az egykori erőd vagy inkább erődváros régészeti kutatása, bár már 130 évvel ezelőtt is voltak itt kezdetleges feltárások - árulta el Tamáska Orsolya. Hozzátette, hogy a gyermekcsontváz inkább csak egy érdekessége az idei munkáknak, amelyek során a Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, valamint a zalaegerszegi Göcseji Múzeum együttműködésében négy héten át dolgoznak a terepen magyar és német régészek, illetve egyetemisták.

A kutatás vezetője azt hangsúlyozta: a 4. században épült római erőd jelentőségét sokkal inkább az adja, hogy az akkori Pannónia tartomány egyetlen olyan központja, ahol a rómaiak utáni korszakot is nyomon lehet követni. A limes, vagyis a római birodalom egykori határvonalának itt lehetett az egyik olyan - mai kifejezéssel - logisztikai központja, ahonnan mezőgazdasági termékekkel látták el nagy körzetben a katonaságot.

Az erőd már méreteiben is mutatja a jelentőségét, hiszen 15 hektáros, szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínűleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint a római fürdő nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.

A fenékpusztai terepen idén két nagyobb épületegyüttesnél folynak az ásatások. A mintegy száz méter hosszú, belső udvarokkal is tagolt palotánál, annak is a déli egységénél, illetve a mai méreteiben is impozáns római fürdő és a hozzá tartozó, a testkultúrát, a tornát, gyúrást szolgáló helyiségnél.

A palotánál már eddig legalább négy-öt építési fázist sikerült elkülöníteni, mindebből már látható, hogy a rómaiak után a területet elfoglaló népesség más technikával emelt benne új oszlopokat, hogy tetőt építsenek. A nagyjából 600 négyzetméter területű fürdő klasszikus tagolásának köszönhetően az öltöző, a hidegfürdő, az átmeneti helyiségek és a gőzfürdő, a padlófűtést szolgáló csatornák, sőt a mellékhelyiségek helyét is beazonosították, mindezek során bukkantak rá a gyermekcsontvázra - részletezte Tamáska Orsolya.

A régész beszámolt arról is, hogy egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az erődítmény épületeit mennyire használták katonai vagy más célokra, de az bizonyosnak tűnik, hogy idővel a funkciói változtak. Érdekes módon - más római kori ásatásokkal ellentétben - Fenékpusztán még nem sikerült mozaikot vagy falfestményeket találni, amelyek pedig nagyban segítenék az azonosítást. Jobbára pénzérméket, kerámiatöredékeket tártak eddig fel.

Mint Tamáska Orsolya elmondta még: az erődön kívül korábban feltárt, nagyjából ötezer sírt magába foglaló temetőben körülbelül ezer sírt ástak ki, de a terület műszeres kutatását szeretnék még idén ősszel folytatni. Remélik, hogy további épületek, nagyobb sírok, mauzóleumok nyomaira is bukkanhatnak, ami újabb feltárásokat indokolhat majd Fenékpusztán.