Legerősebben a tundra északi-sarkvidéki szélén élő cserjék és bokrok növekednek - mondta hétfőn Martin Wilmking, a Greifswaldi Egyetem ökológusa, a nemzetközi kutatócsoport tagja. A növények gyarapodása az eddig véltnél jelentősebben fokozza a felmelegedést - írták a kutatók a Nature Climate Change szaklap friss számában.

A bozót gyorsabb növekedését leginkább Északnyugat-Oroszországban és a Európa más tundrás vidékein tapasztalták, Észak-Amerikában nem volt annyira jelentős.

Az Edinburghi Egyetem vezetésével zajlott vizsgálatban kilenc ország északi-sarkköri tundráján 37 helyen gyűjtöttek cserje- és bokormintákat. Ezen kívül kiértékelték az 1950 és 2010 között mért időjárási és környezeti adatokat. A cserjék és bokrok gyarapodásához a hőmérsékleten kívül a talaj nedvességtartalma és más paraméterek is hozzájárultak.

A kutatók szerint ez volt az egyik legátfogóbb munka az északi-sarkköri tundra vegetációjának változásairól. Az eredmények igazolták, hogy a növényzet növekedése nemcsak következménye a klímaváltozásnak, de fel is gyorsítja azt.

A magasabb cserjék körül olyan hóhegyek alakulnak ki, melyek a tartósan fagyott talajon (permafroszt) szigetelőanyagként viselkednek. Így télen a magasabb hó alatt kevésbé fagy át a talaj, mintha kevesebb hó borítaná, tehát gyorsabb a permafroszt felolvadása.

A talaj olvadása ahhoz vezethet, hogy a benne tárolt szénből még több szén-dioxid és metán jut a légkörbe - közölte Wilmking.