A központ szerint a statisztikai adatok továbbra is azt sugallják, hogy szélsőségesen meleg időben megnövekszik a halálesetek száma: ezt bizonyította a Nyugat-Európát 2003-ban sújtó nyári hőhullám is, amely nagyjából 22 ezer ember életét követelte.

A Heart című folyóiratban közölt tanulmány készítői három bajorországi városban vizsgálták, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek száma miként változott szélsőséges meleg, illetve hideg időben. A kutatók arra jutottak, hogy az alacsony hőmérséklet is közrejátszott a halálesetek számának megszaporodásában.

Az eredmények szerint, ha a hőmérséklet 20 Celsius-fokról 25 Celsius-fokra emelkedik vagy hasonló mértékben csökken, akkor a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálesetek száma 9,5 százalékkal, illetve 7,9 százalékkal növekszik.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy főleg az idősebb emberekre van hatással a szélsőségesen meleg, illetve hideg idő. "Az eredményeink megerősítik azokat a korábbi tanulmányainkat, amelyek bizonyítékkal szolgáltak arról, hogy az idősek és a súlyos alapbetegségben szenvedők különösen érzékenyek a melegre és a hidegre" - mondta Alexandra Schneider, a müncheni központ járványtani intézetének munkatársa.

"Amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy a levegőhőmérséklet milyen hatással van az egészségre, akkor azonosítani tudjuk a legsebezhetőbb csoportokat és gondoskodni tudunk a megelőző intézkedésekről" - tette hozzá a szakember.