Infostart.hu
eur:
366.92
usd:
334.09
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Unatkozó csillagászhallgatók szenzációs felfedezése

Szupernóva-kitörés a szomszédban: a következő hetekben akár egy kisebb távcsővel is megfigyelhetjük az utóbbi évek egyik legfényesebb szupernóváját - egy különleges, közeli galaxisban bekövetkezett csillagrobbanást.

2014. január 21-én egy új szupernóva tűnt fel a közeli (mindössze 3,5 Mpc, vagyis 11,4 millió fényév távolságban levő), M82 jelű galaxisban. Az 1987. február 24-én a Nagy Magellán-felhőben - 168000 fényév távolságban - fellángolt és szabad szemmel is láthatóvá vált, II-es típusú szupernóva után az M82 egyelőre Ia típusúnak tűnő szupernóvája lehet az egyik legfényesebb, kisebb távcsővel is látható csillagrobbanás. Az előzetes várakozások szerint az SN 2014J jelzésű új csillag a következő napokban még fényesedni fog, ezért a láthatóságára vonatkozó optimizmus nem indokolatlan - írja a csillagaszat.hu.

A szupernóva felfedezése a véletlen műve volt, ugyanis január 21-én a University of London diákjai éppen csillagászati laborgyakorlatot akartak tartani az egyetem obszervatóriumában egy 35 cm-es teleszkóppal. Az időjárás viszont nem volt kedvező, ezért még mielőtt teljesen beborult volna, a fátyolfelhőkön keresztül megpróbáltak legalább egy használható CCD felvételt készíteni egy jellegzetes objektumról. A választás a Nagy Medve csillagképben található M82-es galaxisra esett. A döntés szerencsésnek bizonyult, ugyanis a lehangolóan kezdődő megfigyelési gyakorlat az oda nem illő csillag felismerése után nyomban egy fontos felfedezés izgalmas élményévé változott. Amikor egy kéznél levő, másik távcső segítségével sikerült kizárni, hogy az M82-ben látszó fénypont nem a CCD hibája, vagy kozmikus sugár nyoma, vagy éppen odatévedt kisbolygó, beindult a szokásos folyamat: más csillagászok és csillagvizsgálók értesítése távirati úton. Nem sokkal később már az Új-Mexikóban található Apache Point Obszervatórium 3,5 méteres teleszkópja vizsgálta az új csillag színképét, és rövidesen kiderítette, hogy egy korai kitörési stádiumban levő Ia típusú szupernóváról van szó, amely még sokat fog fényesedni.

A következő órák megfigyelései, melyek már az USA nagy obszervatóriumaiban készültek, megerősítették a felfedezést, és az objektum Ia besorolását is.

Mivel az M82-es galaxis híres arról, hogy igen sok csillagkeletkezési területet tartalmaz, felvetődik a kérdés, hol és miért volt ideje a SN 2014J előcsillagának végigjárni a fehér törpévé válás sok milliárd éves útját ilyen dinamikus környezetben.

Forrás: University College London News

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×