Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Majdnem minden nyolcadik madárfaj léte veszélyben van

A világ jelenleg ismert 10.064 madárfajából 1313 veszélyeztetett.

Elsősorban a trópusi erdőkben élő madaraknál jelentősebb a vártnál a visszaesés - jelentette a BirdLife International nevű szervezet, amely négyévente felülvizsgálja és elemzi a madárfajok helyzetét.

A jelentés szerint csak az Amazonas vidékén mintegy száz madárfaj léte került olyannyira veszélybe, hogy a kihalás fenyegeti. Ez különösen az olyan hosszú életű fajoknál ad okot aggodalomra, mint a Rio Brancó-i hangyászmadár (Cercomacra carbonaria), amely még a kisebb mértékű fakitermelésekre is érzékenyen reagál. Egyes fajok, mint például a Kollar-tüskefarkú (Synallaxis kollari) a következő évtizedekben élőhelye 80 százalékát veszítheti el, így a legmagasabb, kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták.

"A szójaültetvények miatt vagy a szarvasmarhák legeltetése céljából kiirtott erdők eltűnésével sok madárnak tűnik el az otthona és élettere - fejtette ki Olaf Tschimpke, a németországi Nabu madárvédelmi szervezet elnöke.

Az elmúlt 20 évben például több mint egymillió jegesréce tűnt el a Balti-tengerből, amivel a faj a sebezhető kategóriába került a veszélyeztetett fajok vörös listáján.

Az Afrikában élő fehérhátú és karvalykeselyűk, hasonlóan ázsiai rokonaikhoz, gyors állománycsökkenést szenvedtek el a mérgezés, az emberi üldözés és az élőhelyeik eltűnése következtében. Mindkét fajt a veszélyeztetett kategóriába sorolták át - olvasható a BirdLife International magyarországi szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-hez eljuttatott közleményében.

Szerencsére javuló tendenciákról is beszámol a BirdLife jelentése. A tengerparti hangyaevő (Formicivora littoralis), egy kisméretű faj Délkelet-Brazíliában, már nem sorolható a "súlyosan veszélyeztetett" kategóriába, miután a legújabb kutatások szélesebb körű elterjedtségét mutatták ki. A faj jövője ráadásul biztosítva van annak köszönhetően, hogy fő elterjedési területét védetté nyilvánították.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×