Számos állatkísérletben találtak már kapcsolatot az akut, valamint krónikus stressz és az agy összetett megismerési képességekért is felelős területe, a prefrontális kéreg változásai között - idézték fel közleményükben a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói.

Hasonló összefüggést találtak most az egyetem kutatói embereknél is. Azok a gyerekek, akik intenzív és tartós stresszt éltek át, rosszabbul teljesítettek a rövid távú memória tájékozódási tesztjein - számoltak be róla a Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban most megjelent tanulmányukban.

Agyi szkenneléssel azt is megmutatták, hogy a sok stresszt átélt gyerekeknél az anterior cinguláris kéreg (ACC) néven ismert, az elülső homloklebeny közelében található agyterület kisebb azokhoz képest, akik nem szenvedtek el ilyen élményeket. Ez az agyterület kulcsszerepet játszik a térbeli munkamemóriában, amely azért felel, hogy felismerjük a körülöttünk lévő tárgyakat, és felfogjuk a környezetünkből kapott információkat. Térbeli tájékozódást igénylő feladatokat úgy tudunk megoldani, hogy felhasználjuk az új és a korábban itt elraktározott információkat.

"Ezek kis különbségek, de fontos kognitív képességekhez kapcsolódó különbségek" - hangsúlyozta Jamie Hanson, a kutatók egyike.

A kutatók csak egyetlen időpontban, egyfajta pillanatfelvételt készítettek MRI-vel a gyerekek agyáról, így azt nem tudják, hogy a változás visszafordíthatatlan, vagy csak késleltetett a 9-14 éves korú gyerekek agyában e terület fejlődése. Az agy plaszticitása rendkívül nagy, így a gyerekek későbbi életében kedvezően változhat fejlődésben lemaradt kognitív képességük is.