Az első "nagysebességű részecskék" már el is érték a bolygót, a kitörés egész álló nap eltarthat - közölték csütörtökön a szakemberek, akik korábban az utóbbi évek legerősebb napkitörését jelezték előre.

A csütörtöki napkitörés jóval erősebb a Földet legutóbb, januárban elérő társánál - emlékezetett Werner Curdt, a Naprendszer kutatásával foglalkozó Max Planck Intézet kutatója.

Egy gyengébb napkitörés már szerda este mérhető volt - mondta Paolo Ferri, az Európai Űrügynökség (ESA) európai irányító központja, az ESOC részéről. "Most épp egy estére várható kitörésre figyelmeztető jeleket olvasunk" - fejtegette. A várakozások szerint ez a kitörés ötször erősebb lesz. Európa északi részén este színpompás sarki fények lesznek megfigyelhetők, előrejelzések szerint jó eséllyel az időjárás sem akadályozza ezek élvezetét.

A napkitörés a jelenlegi ismeretek szerint eddig nem okozott károkat a műholdakban, az érzékenyebb eszközöket elővigyázatosságból azonban már szerdán lekapcsolták. Jelenleg a Venus Express nevű űrszonda "kordában tartása" okozza a legnagyobb feladatot.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szerint nincs ok komolyabb aggodalmakra, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó hatfős legénységre azonban a szokottnál "jobban" figyelnek.

A kitörést a Nap baloldalán figyelték meg, fő sodra ezért balról süvít el a Föld mellett, vagyis valószínűleg nem talál telibe minket - magyarázta Curdt. A januári kitörés jobbról érte a bolygót.

A Nap épp most aktív része minden bizonnyal továbbra is szolgál majd kitörésekkel, előrejelzések szerint jövő a hét végére is várhatók a Földet érő "epizódok".

A napkitörés fennakadásokat okozhat a légi közlekedésben, áramkimaradásokhoz vezethet, megzavarhatja a Föld körül keringő műholdakat. "A szatellitekkel két gond van. Néhányuk, mint az Integral űrteleszkóp, érzékeny berendezésekkel vannak felszerelve. Reakciójuk azonnali és nagyon drámai" - részletezte Ferri. Ezeket tehát azonnal lekapcsolják, ha napkitörés veszélyét észlelik a tudósok.

"Az Integrallal már tegnap ezt tettük" - mondta Ferri. A másik probléma, hogy néhány műholdat különleges csillagszenzorok vezérelnek. "Ezek a szenzorok gyakorlatilag megvakulnak, ha a napkitörésből származó részecskék érik őket. Ez történik most a Venus Exress-szel" - fűzte hozzá. Az űrszonda a Vénusz körül kering, a napkitörés ereje arrafelé még intenzívebb. A szerkezetet végső soron rádiójelekkel is lehet vezérelni, ez azonban költséges és kevésbé pontos.

Tudósok 2013 közepére várják a Nap aktivitásának csúcspontját. A naptevékenység 2010 óta fokozódik, a mostani kitörés a második legerősebb a jelenlegi ciklusban, de még ennél is erősebbek jöhetnek.

A Földre 1859. szeptember 1-jén és 2-án gyakorolt szokatlanul nagy hatást egy napkitörés: megbénultak a távíróhálózatok és olyan erősek voltak a sarki fények, hogy még Rómából és Havannából is láthatták őket az emberek.

2003-ban a valaha mért egyik leggyorsabb napkitörés több órán át tartó áramszünetet okozott Svédországban, leállt miatta az európai repülési radarszolgálat, késett több mint hatvan amerikai légi járat és odaveszett a 450 millió dolláros Midori 2 kutatóműhold.