A herpes simplex vírus 1-es típusával (HSV-1) való fertőzöttség a népesség legalább hetven százalékát érinti. A szervezetbe került vírusokat az immunrendszer nem távolítja el, azok az idegvégződésekben bújnak meg újabb aktiválódásukig.

A kiújulás szembetűnő jele a szájon vagy annak környékén megjelenő hólyagos elváltozás. "Kutatók úgy vélik, hogy a kiújulás gyakoriságát három tényező határozza meg: maga a vírus, környezeti tényezők és örökletes hajlam" - magyarázta John Kriesel, a Utahi Egyetem orvosi karának munkatársa, akinek kutatócsoportja a kiújulás gyakoriságával kapcsolatba hozható géneket kereste.

355 herpes simplex vírust hordozó és 263 azzal nem fertőzött ember genetikai állományát elemezték és hasonlították össze a vizsgálatban. Ennek során bukkantak rá a C210rf91 jelű génre, amely különböző változatainak jelenléte összefüggést mutatott a vírus aktiválódásának gyakoriságával.

Két génvariáns védőhatást mutatott az aktiválódással szemben, míg másik két génváltozat növelte a kiújulás kockázatát - ismertették eredményüket a Journal of Infectious Diseases című szakfolyóirat decemberi számában a szakemberek.

Terveik szerint a kutatók a genetikai elemzést nagyobb népességcsoporton is elvégzik a későbbiekben - számolt be a HealthDay című ismeretterjesztő portál.