Két olasz kutató most újabb figyelemfelkeltő megállapítással állt elő a Vezúv várható kitörésének időpontjával kapcsolatban - írja Harangi Szabolcs a Tűzhányó blogon. Az Earth and Planetary Science Letters neves tudományos folyóiratban néhány hete publikált tanulmányukban arról írnak, hogy a Vezúv alatt 8-10 kilométer mélységben már összegyűlt egy nagy vulkánkitöréshez elegendő magmamennyiség!

A geofizikai vizsgálatok korábban egy 400 négyzetkilométer kiterjedésű, oldalirányban elnyúlt magmakamrát mutattak ki a vulkán alatt - emlékeztet az ELTE tanszékvezetője. Még mélyebben van egy másik magmatározó is, 20-25 kilométer mélységben. A magmagenetikai vizsgálatok szerint a mélyen lévő magma kristályosodása során visszamaradó, kisebb sűrűségű kőzetolvadék felfele mozog és 8-10 kilométer mélységben halmozódik fel.

Katasztrofális hatás

Fontos kérdés, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy összegyűljön akkora mennyiségű kőzetolvadék a felső magmatározóban, aminek kitörése katasztrofális hatású lehet. Mastrolorenzo és Pappalardo szerint ez már megtörtént, 8-10 kilométer mélyen már ott van az a fonolitos kőzetolvadék, ami mindig csak a Vezúv nagy erejű robbanásos kitörései során tört a felszínre, mint például 79-ben, 472-ben, majd 1631-ben.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ha elindul ez a magmatömeg, akkor az nagyon gyorsan a felszínre tör! Mi kell ahhoz, hogy ez a hatalmas magmamennyiség elinduljon a felszínre? Erre egy angol kutatócsoport tudományos eredménye adhatja meg a választ, amit néhány éve publikáltak: ők arra a megállapításra jutottak, hogy a 79-es kitörést néhány évvel, évtizeddel megelőzően a magmatározóba friss kőzetolvadékok nyomultak be.

Megítélésük szerint ehhez kapcsolható a Pompeji épületeiben is súlyos károkat okozó, 62-ben lejátszódó földrengés is.
Mi az üzenete ezeknek a kutatási eredményeknek? A vulkáni veszélyre való felkészülésben az intézkedési terveknek a legrosszabb esetekre is választ kell adniuk. Gondoljunk csak bele abba, hogy a közelmúltban zajlott Eyjafjöll vulkánkitörés esetében pont a legrosszabb eset következett be: egy nem túl nagy kitörés hamufelhőjét a térségben egy viszonylag ritka szélirány sodorta Európa felé és okozott kaotikus helyzetet.

Figyelmeztető jelek

Nos, ezeket az eredményeket, azaz a 3780 évvel ezelőtti vulkánkitörés mai Nápolyt is érintő hatását, valamint az esetleg már a közeljövőben is bekövetkező nagy erejű vulkánkitörés lehetőségét meg kell fontolni, és be kell építeni a tervekbe. Mastrolorenzo és Pappalardo kutatásaikkal erre szeretnék felhívni a figyelmet, ám mindeddig az olasz hatóságok nemigen fogadták meg az intelmeket.

Lesz-e figyelmeztető jel a Vezúv következő nagy erejű vulkánkitörése előtt? Megítélésem szerint igen, azaz az esemény nem teljesen váratlanul fog bekövetkezni - véli Harangi Szabolcs. Erre utal az angol kutatócsoport megállapítása is. A mélyben összegyűlt magmatömeget nagy valószínűséggel egy mélyről jött friss magmának a fonolitos magmatározóba való benyomulása indíthatja el.

Ezeket a jeleket kell figyelni, az ezekkel járó földrengések jelezhetik azt, hogy a mélyben már nem csak a kitörni vágyó magmatömeg van jelen, hanem a körülmények is, amik ezt mobilizálhatják. Ezek a jelek pedig néhány évvel vagy évtizeddel a kitörés előtt már megérkeznek. Ismét csak visszautalni tudok, az Eyjafjöll március-májusi kitörésére, ami előtt már jóval korábban észlelni lehetett, hogy a tűzhányó alatti magmatározóba szakaszosan friss kőzetolvadékok nyomulnak fel - írja az ELTE tanszékvezetője a Tűzhányó blogon.