Infostart.hu
eur:
356.17
usd:
312.46
bux:
140873.08
2026. július 2. csütörtök Ottó

Könnyebb a nőstényektől tanulni

A cerkófmajmok állatok sokkal inkább elsajátították egy feladat megoldását, ha azt nőstény mutatta meg nekik - derítették ki svájci kutatók vadon élő dél-afrikai állatok tanulmányozása során.

Erica van de Waal, a svájci Neuchateli Egyetem kutatója és csapata a Chlorocebus pygerythrus cerkóffaj hat szomszédos csapatát vizsgálta meg a dél-afrikai Loskop Dam rezervátumban. Az állatoknak gyümölcsöket tartalmazó dobozt kellett kinyitniuk, amelynek egyik vége zárva volt.

Három csapat esetében a domináns hím, a másik háromnál pedig a domináns nőstény demonstrálta a feladatot a többieknek. A "modellek" kísérletezgetés alapján tanulták meg a sikeres megoldást, ezt követően huszonötször elvégeztették velük társaik szeme láttára.

A bámészkodók sokkal jobban figyeltek nőstény példaképükre, mint a hímekre, a demonstrációs szakaszt követően pedig inkább próbálkoztak a doboz kinyitásával, ha a "modell" nőstény volt. A kutatóknak úgy tűnt, ez az egy tényező befolyásolta a társas tanulást - írták a Proceedings of the Royal Society B című brit folyóiratban.

A nőstényektől való tanulás azért előnyös a majmok számára, mivel a hímek ivarérett korukra elhagyják a csapatot, míg a nőstények általában maradnak, illetve visszatérnek szülőcsapatukba. Ebből eredően a nőstények magasabb szociális rangnak örvendenek, mint a hímek, és többet tudnak a táplálékforrásokról is.

A kutatás azért számít mérföldkőnek, mert ez az első alkalom, hogy szabadon élő főemlősök társas tanulását tanulmányozták. Eddig szinte kizárólag fogságban végeztek hasonló kísérleteket. Ezen kívül az eredmények bepillantást engedhetnek a megállapodott csoportokban élő fajok hagyományainak és kultúrájának kialakulásába, az embert is beleértve.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×