A Milánói Egyetem munkatársai 52 olyan populáció genomját elemezték a világ különböző részeiből, amelyek az emberi evolúció elmúlt 200 ezer évében a vírusok széles körének voltak kitéve. A PLoS Genetics című nyílt hozzáférésű online tudományos portálon (www.plosgenetics.org) közzétett tanulmányban olyan helyekről származó mintákat vizsgáltak, ahol az éghajlat kedvező életfeltételeket biztosított a vírusok számára, ilyenek például Afrika meleg és nedves területei.

Az már korábban is ismert volt, hogy a vírusok befolyásolták az emberi génállomány kialakulását. Egyes tanulmányok adatai szerint a humán genom nyolx százaléka az úgynevezett endogén retrovírusokból épült fel: ezek a retrovírusok beillesztették saját génállományukat az emberébe, miután megfertőzték az egyént.

Az olasz szakemberek az emberi genomot átvizsgálva a fertőzések bizonyítékait keresték, és genetikai változatokkal kötötték össze azokat. Több génmutációra bukkantak azoknál a mintáknál, ahol az adott népességet sok különböző vírus fertőzte meg.

Mint Manuela Sironi kutatásvezető elmondta, feltételezik, hogy több ilyen gén fogékonyabbá teheti az embereket bizonyos vírusokra. Hangsúlyozta, hogy még csak a kutatások bevezető szakaszában tartanak, remélik másoknak is sikerül igazolniuk eredményeiket.

Hasonló módszerrel kívánják megkeresni a jövőben azokat a génvariációkat, amelyek a baktériumok és más kórokozók fertőzése iránt teszik érzékenyebbé az embereket - tette hozzá a genetikus.