Az évszázad végére mindösszesen négyszáz pár császárpingvin maradhat természetes élőhelyén. Az adatok főleg az 1960-as évek számaival összehasonlítva mutatnak súlyos visszaesést: akkor még hatezer pár élt belőlük az Antarktiszon.

A tudósok hatalmas változásokat figyeltek meg a populációkban, az Antarktisz Terre Adelie nevű részén. A területet 1963 óta folyamatosan vizsgálják, és a legújabb adatok szerint 36 százalékos a valószínűsége annak, hogy a császárpingvin-populáció 2100-ra 95 százalékkal csökken.

Hogy elkerüljék a kihalást, a legnagyobb testű pingvineknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott környezethez: el kell vándorolniuk, vagy változtatniuk kell a szaporodási szokásaikon.

Azonban ezek a madarak általában hosszú ideig - akár 20 évig is - élnek, ezért sokkal nehezebb számukra a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás.

A császárpingvinek a Déli-sarkvidéken költenek, -40 °C -os hidegben és akár 130 km/ órás viharok közepette. Élelmüket a tengerből szerzik: hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak.

Egy kifejlett császárpingvin a 90-110 centiméteres magasságot is elérheti, testtömege 20-40 kilogramm közötti.