Egerek agysejtjeinek vizsgálatából derítették ki texasi kutatók, miként raktározzák el az információkat legalább egy percig az agysejtek.

Ahhoz, hogy rendesen "működhessünk", szükségünk van arra, hogy nagy mennyiségű információt tudjuk gyorsan és megbízhatóan elraktározni, ezeknek azonban csupán kis részét kell hosszabb távra megjegyeznünk. Az első elméletek szerint a sejtek különböző csoportokat alkotnak, és így raktározzák el a kapott információkat.

A tudósok évtizedeket töltöttek azzal, hogy megtalálják, az agy mely területei felelősek a különböző funkciókért, és miként látják el a feladatukat. A legújabb elméletek szerint azonban akár egy sejt is képes lehet információtárolásra.

Egy texasi egyetem kutatói egerek agyát vizsgálták meg, hogy választ kapjanak erre a kérdésre. Fel is fedezték azt a kémiai receptort, amelyik "bekapcsolt" állapotban "szól" a sejtnek, hogy az indítson el egy belső jelzőrendszert, ami a memóriát készenlétben tartja.

A következő lépés az, hogy közelebbről is szemügyre veszik ezt a belső rendszert - talán ha ezt kezelik gyógyszerekkel, azzal javíthatják a memóriát is, vagy le tudnak majd szoktatni kábítószerfüggőket. A legígéretesebb pedig az lehet, hogy közelebb juthatnak az Alzheimer-kór titkainak felfedéséhez.