Infostart.hu
eur:
388.73
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Egy amerikai és két japán tudósé a fizikai Nobel-díj

Az amerikai állampolgárságú Nambu Joicsirónak és két japán tudósnak, Kobajasi Makotónak, valamint Maszkava Tosihidének ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat. Az amerikai kutató a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért, a két japán fizikus a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért kapja a díjat.

A japán származású, amerikai állampolgárságú Nambu, a Chicagói Egyetem professzora kapja a díjjal együtt járó 10 millió svéd korona (1 millió euró) felét a spontán szimmetriasértés a szubatomi részecskék fizikájában elnevezésű mechanizmus felfedezéséért és leírásáért.

Kobajasi Makoto, a nagy energiájú gyorsítók kutatásával foglalkozó japán szervezet kutatója és Maszkava Tosihide, a Kiotói Egyetem munkatársa a szimmetriasértés eredetének felfedezéséért kapja a díjat és vele a másik ötmilliót.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Fizikai Nobel-bizottságának indoklása szerint a három tudós részecskefizikai felfedezései óriási mértékben elősegítették a természet jobb megértését.

"A szimmetriasértések elrejtették a természet rendjét egy látszólag kusza felszín alatt" - írta indoklásában a díj odaítéléséről döntő bizottság. Az a tény, hogy világunk nem viselkedik tökéletesen szimmetrikusan, a szimmetriától való, mikroszkopikus szinten történő elhajlásoknak tulajdonítható".

Nambu "modellje egyetlen elméletben egyesítette minden anyag legkisebb építőköveit és hármat a négy természeti erő közül". A három kitüntetett tudós munkássága révén feltételezhetővé vált a szubatomi kvark részecskék legalább három családjának létezése - áll az indoklásban.

A múlt század hatvanas, hetvenes éveiben születtek a díj odaítélésével most elismert, nagy horderejű felfedezések.

Tavaly a német Peter Grünberg és a francia Albert Fert nyerte el a fizikai Nobel-díjat egy olyan mágneses effektus felfedezéséért, amely hatalmas mértékben megnövelte a számítógépek merevlemezeinek tárolókapacitását, és forradalmasította az adatok merevlemezről való visszakeresésének technikáit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×