Ezek a jelzőfüttyök minden egyednél különböznek, így azok a hangjelek alapján azonosíthatóvá válnak - írták a szakértők a Marine Mammal Science című szaklapban.

A fiatal palackorrú delfinek életük első heteiben sok felnőtt nősténnyel találkoznak, amelyeket akár össze is téveszthetik saját anyjukkal. Ezért gondolják a kutatók, hogy a gyakoribb füttyögéssel az anyaállat szorosabb kapcsolatot tud tartani borjával.

A dallasi állatkert szakértője, Deborah Fripp szerint a füttyögés az úgynevezett imprinting jelenséget, azaz a korai tartós bevésődést teszi lehetővé, így az utód később is, minden körülmények között képes lesz felismerni anyját.

Néhány madárfaj esetében az imprinting néhány óra alatt végbemegy, egyes emlősök esetében ehhez néhány hétre van szükség. A bevésődés segíthet például abban, hogy az utódot ne lehessen elszakítani anyjától.

Azt, hogy egy nőstény elcsalja egy másik borját, korábban is leírták már a palackorrú delfinekkel kapcsolatban. Így történt azzal a kicsivel is, amelynek megfigyelésével Fripp doktor az imprintinggel kapcsolatos következtetésére jutott.

"Az ilyen 'lopások' szinte mindig az utód életének első napján történnek, talán azért, mert az olyan borjaknál, amelyeknek tudatába már bevésődtek anyjuk jelei, ezt nehezebb megtenni" - magyarázta Deborah Fripp, aki a svédországi Kolmardens Djurparkban vizsgálta a delfinek korai szocializációját.

A szakértő azt is elmondta, hogy bár a delfinek születésüktől kezdve képesek füttyögni, akkor még nincsenek különleges, csak rájuk jellemző füttyjeleik. "A kicsik füttyei szinte sosem egyeznek meg anyjuk jeleivel, sőt, inkább olyan példányokéra hasonlítanak, amelyek a környezetükben élnek ugyan, de nem lépnek velük kapcsolatba" - tette hozzá Fripp doktor.