A Phoenix az égitest talaját kutatja, víz és élet jelenlétére utaló nyomokat keres. A szondát tavaly augusztus 4-én indították útnak a floridai űrrepülőtérrel, s az azóta eltelt közel tíz hónap alatt 679 millió kilométert tett meg a világűrben.

A Phoenix berendezései végig a terveknek megfelelően működtek, és a szonda közép-európai idő szerint hétfőn kora hajnalban szállt le a vörös bolygó jéggel borított északi sarkköri vidékén, olyan területen, ahová korábban még nem jutott el szonda - mondta Kereszturi Ákos. Mint mondta, itt akár 20 centire lefúrva is találhat jeget az egyhelyben dolgozó Phoenix.

A sikeres leszállást megerősítő rádiójel hajnali 1 óra 53 perckor (vasárnap 23:53 GMT) érkezett meg a Földre, a pasadenai központba, azaz 16 perccel az eseményt követően. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a Föld és a Mars közötti 275 millió kilométeres távolságot a fénysebességgel terjedő rádiójel megtegye.

A siker az utolsó pillanatig kétséges volt, ugyanis az utazás legkritikusabb pillanata éppen a leszállás volt. A NASA az ejtőernyős-fékezőrakétás landolási műveletet választotta, amellyel a hetvenes évek végén két űrszondát, a Viking-1-et és Viking-2-t eljuttattak ugyan a Marsra, de 1999 decemberében a Mars Polar Lander nevű egység egy ilyen leszállási manőver végén lezuhant.

A költséges műszerek garmadával felszerelt Phoenix elsődleges feladata az lesz, hogy a fagyott talajból vett jégminták megolvasztásával vizet nyerjen, s azt vizsgálat alá vonva utánajárjon annak, hogy a marsi víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák hordozására. A szonda több mint kétméteres robotkarja akár félméteres lyukat is képes fúrni a talajba, hogy jégmintát vegyen.

Az 1,52 méter magas, kiterjesztett napelemeivel együtt 5 méter széles Phoenix tömege 350 kilogramm, ebből 55 kilogrammot nyomnak a tudományos műszerek. Feladatának teljesítésére három hónap áll rendelkezésére a mínusz 73 és mínusz 33 Celsius fok között ingadozó hőmérsékletben.

Jelenleg két másik amerikai szonda, mégpedig két önjáró robot barangol még mindig a Mars felszínén immár több mint három éve. A Spirit és az Opportunity azonban a bolygó egyenlítőjének a környékén, egy jóval szárazabb vidéken kószál, és ők nem a talajba fúrnak, hanem főként köveket csiszolnak, és az erről készült mikroszkopikus felvételeket küldik a földi irányító központba, hogy a tudósok tanulmányozzák azokat.

A Marson valaha megkísérelt leszállásoknak mindössze 45 százaléka végződött sikerrel. A NASA eddig 420 millió dollárt fordított a Phoenix-projektre.