A Gudzsarát szövetségi állam területén fellelt csontok egy, az emlősök úgynevezett Lagomorpha (nyúlalakúak) rendjébe tartozó állatéi voltak. Ebbe a rendszertani csoportba két családban mintegy nyolcvan ma élő faj, egyebek között a házi- és mezei nyúl, valamint a hörcsögszerű pocoknyulak (pikák) tartoznak - írta internetes oldalán a BBC a Proceedings of the Royal Society című brit tudományos folyóiratban közölt cikkre hivatkozva.

Az eddigi legrégebbi ismert lagomorpha-maradványok korát, amelyekre Közép-Ázsiában bukkantak, 40-48 millió évesre becsülik.

A mostani lelet a Gudzsarát szövetségi államban, Mumbaitól (Bombaytől) északkeletre fekvő Vasztáni lignitbánya agyagrétegéből került elő. A csontok a korai eocén korszakból származnak, abból a korból, amikor elkezdődött az emlősök diverzifikálódása, amely végső soron elvezetett a ma ismert fajok kialakulásához.

A kutatások tanúsága szerint a nyúlalakúak már 53 millió évvel ezelőtt elkülönültek a többi emlőstől.

A Vasztánban fellelt bokacsontok vizsgálata olyan anatómiai jellegzetességeket mutatott ki, amelyek a mezei és házinyulak sajátjai. Ez arra enged következtetni, hogy korai evolúciójuk részben akkor zajlott le, amikor az indiai szubkontinens éppen összeütközött Ázsiával.

Az emlősvilág sokszínűségének robbanásszerű kialakulása mintegy 55 millió évvel ezelőtt zajlott le, amikor egy viszonylag rövid, mindössze ezeréves periódus alatt a globális hőmérséklet 6 Celsius fokot emelkedett. A geológiai adatok tanúsága szerint ez volt az egyik leggyorsabb és legszélsőségesebb felmelegedés a Föld történetében.

A hirtelen felmelegedést kiváltó okok nem teljesen világosak. Feltételezések szerint a tengerfenéken jégcsapdába esett metán felszabadulása okozhatta, amely a légkörbe kerülve üvegházhatás-szerű felmelegedéshez járulhatott hozzá.