Magyar mineralógusok új ásványt fedeztek fel és írtak le tudományos módszerekkel.

Az ásványt Koch Sándorról, a Szegedi Egyetem egykori nemzetközi hírű ásványtani professzoráról "kochsándoritnak" nevezték el - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.

Sajó István közölte: az ásványt Kövecses-Varga Lajos, a siófoki Kárpát- medence ásványai múzeum és kiállítóhely vezetője találta meg.

Az új ásványt Sajó István, illetve Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének vezetője, egyetemi docens írta le.

Az ásvány a mányi szénbánya meddőhányóján került elő 2004-ben.

A tudományos feldolgozás után az értekezést 2005-ben nyújtották be elfogadásra a Nemzetközi Ásványtani Szövetség Új Ásványok és Ásványnevek Bizottságához, majd a hivatalos elfogadást követően a kanadai The Canadian Mineralogist című vezető szaklapban publikálták 2007 nyarán.

Sajó István elmondta, hogy a kochsándorit egy víztartalmú kalcium-alumínium-karbonát.

Gyakori ásványi elemekből áll, ennek ellenére máshol a világon nem képződött - tette hozzá.

Más a kristályszerkezete és a kémiai összetétele, mint a hasonló ásványoknak. A kochsándorit a dresserit nevű ásványhoz áll közel rendszertanilag. A rokon ásványokat Kanadában vagy Ausztráliában írták le.

A kochsándorit hófehér, 0,5-1,5 millimétert elérő, tűs kristályokból felépülő, selyemfényű, gömbös halmazokként fordult elő a Tatabányai-szénmedencéhez tartozó mányi széntelepen.

A szénbánya meddőhányóján 2007 tavaszáig volt lehetőség gyűjtésére, ám a meddőhányó rekultiválása után nincs esély több példány megszerzésére. Közel ezer kisméretű példány került elő.

A Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa kifejtette, hogy jelenleg 4.200 ásványt ismerünk, és évente negyven-ötven újat találnak a kutatók.

Korábban több magyar tudósról is elneveztek ásványokat, például Krenner Józsefről és Klebelsberg Kunóról.