Az indoklás szerint a testület a magzati őssejtek felhasználásával egereknél végrehajtható genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezésekért ítélte oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést. "Felfedezéseik egy hatalmas jelentőségű technológia kidolgozását tették lehetővé" - áll az indoklásban.

A tudósok genetikai kutatásaik során egerekben célirányosan "kikapcsoltak" bizonyos géneket, hogy megfejtsék azok szerepét az állati szervezeteken belül. A beavatkozás következményei egyértelműen felismerhetőek az állatokon, így kiderült a kutatók számára, milyen funkcióval bír a kikapcsolt gén.

Capecchi olasz születésű amerikai állampolgár, míg két társa, Evans és Smithies brit születésűek, utóbbi azonban ma már amerikai állampolgár.

Mario Capecchi a humángenetika és a biológia professzora Salt Lake Cityben, az Utahi Állami Egyetemen. Oliver Smithies az Észak-Carolinai Egyetem patológus és orvosprofesszora, Chapel Hillben dolgozik. Martin Evans a Cardiffi Egyetem genetika professzora, az egérembriók őssejtjeit kutatja.

Egy éve Andrew Z. Fire és Craig C. Mello amerikai tudósok nyerték el a tízmillió svéd korona (mintegy 1,1 millió euró) pénzjutalommal járó kitüntetést, a genetikai információáramlást szabályozó mechanizmus molekuláris alapjainak megismeréséért.

Hagyományosan az orvosi vagy fiziológiai Nobel-díj bejelentésével kezdődik meg a Nobel-hét: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj idei kitüntetettjeit nevezik meg - utóbbit a norvég fővárosban, Oslóban. A svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díj új tulajdonosát jövő hétfőn hirdetik ki.

A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át, december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül minden díj mellé 10 millió svéd koronás csekk jár.