eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Szoboszlai Dominik, Sallai Roland és Nagy Ádám (b-j) a labdarúgó Európa-bajnokság A csoportjának 1. fordulójában játszott Magyarország - Svájc mérkőzésen a kölni RheinEnergieStadionban 2024. június 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Nagy Ádám a válogatottsági örökrangsor tizedik helyén

A házigazda németek elleni Európa-bajnoki csoportmérkőzésen kezdőként pályára lépett Nagy Ádám 83. alkalommal öltötte magára a címeres mezt, így - Garaba Imrét megelőzve - immár egyedüliként áll az örökrangsor tizedik helyén a magyar labdarúgó-válogatottban.

A váci születésű védő 1980 és 1991 között volt a nemzeti együttes oszlopos tagja, míg Nagy Ádám 2015 óta szinte kirobbanthatatlan a középpályáról.

Az olasz másodosztályban szereplő Spezia labdarúgója előtt a legendás Puskás Ferenc a kilencedik 85 válogatott mérkőzéssel.

A magyar labdarúgó-válogatottban legtöbbször szerepelt futballisták rangsora:

1. Dzsudzsák Balázs (2007-2022) 109 alkalommal

2. Király Gábor (1998-2016) 108

3. Bozsik József (1947-1962) 101

4. Gera Zoltán (2002-2017) 97

5. Juhász Roland (2004-2016) 95

6. Fazekas László (1968-1983) 92

7. Grosics Gyula (1947-1962) 86

Szalai Ádám (2009-2022) 86

9. Puskás Ferenc (1945-1956) 85

10. Nagy Ádám (2015-) 83

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×