A sor 1934-ben, az olaszországi világbajnokságon – az első európai világbajnokságon – az egyiptomiak elleni 4-2-vel kezdődött. Nápolyban a magyarok tartottak az észak-afrikai csapattól, kísértett a tíz évvel azelőtti, párizsi olimpiai „egyiptomi csapás”, de sima győzelem lett a vége.
Négy évvel később, a franciaországi tornán Holland-India volt az első ellenfél. Nem lehetett kérdéses a továbbjutó: a Dietz Károly szövetségi kapitány és Schaffer Alfréd edző által vezetett gárda 6-0-ra győzött, s végül ezüstéremig menetelt.
1954 a következő dátum, az újabb világbajnoki ezüstérem tornája. Harmadszor is Európán kívüli ellenféllel kezdtünk, az Aranycsapat az addigi idők gólrekordját állította fel a Dél-Korea elleni 9-0-s sikerrel.
1958-ban nem sikerült a rajt, Sandvikenben, Svédországban a walesiek ellen 1-1-re végzett a magyar csapat. Nem jutott aztán tovább a csoportjából.
Ellenben 1962-ben, Chilében, Baróti Lajos második világbajnokságán sokkal jobban sikerült a rajt. Az egyik legértékesebb siker a nyitómeccsek közül az angolok elleni 2-1. A magyar válogatott csoportelsőként lépett tovább, majd a negyeddöntőben kikapott a csehszlovákoktól.
1964 az első Eb-szereplés éve. Akkor még négyes döntőt játszottak,
a magyar csapat a madridi Bernabéuban a házigazdák csapatával hosszabbításos mérkőzést játszott. (Az immár 122 éves történetünkben az elsőt, egy európai ellenféllel szemben.) A spanyolok 2-1-re nyertek, néhány nappal később a magyarok Novák Dezső vezérletével megnyerték a dánok elleni bronzmérkőzést.
1966 ara példa, hogy a
rosszul sikerült rajt után sem kell kétségbe esni.
A portugálok elleni, 3-1-es vereség után Baróti Lajos legénysége álomjátékkal verte meg az esélyesebb brazilokat, majd megverte a bolgárokat is. A végállomást a negyeddöntő, a szovjetek elleni vereség jelentette.
Apropó, szovjetek! 1972-ben, a belgiumi Eb négyes döntőjében 1-0-ra kaptunk ki tőlük, egy, a helyzetek alapján akár megnyerhetőnek is tűnő mérkőzésen. Illovszky Rudolf válogatottja végül negyedik lett a tornán, kikapott a bronzmeccsen a belgáktól.
Ötvenkét éve a házigazdákkal zártuk a szereplést, 1978-ban a rendező ország válogatottjával kezdtünk. Nagyon emlékezetes mérkőzést vívtunk az argentinokkal a Mundialon, Csapó Károly góljával vezettünk, de a későbbi világbajnok fordított és győzött 2-1-re.
1982-ben, Spanyolországban vb-rekordot hozó eredményt jelentett a Salvador elleni 10-1, Kiss László csereként beállva hét perc alatt mesterhármast lőtt. Máig vb-rekord. Kár, hogy a folytatás rosszul alakult, az argentinok elleni vereséggel és a belgák elleni döntetlennel kiesett a válogatott.
Az 1986-os vb-rajtra is sokan emlékeznek, hatalmas csalódást jelentett az irapuatói 0-6 a szovjetek ellen. A kanadaiak elleni győzelem és a franciák elleni vereség után majdnem továbbjutott a válogatott, de az uruguayiak „becsúsztak” elénk.
Azóta nem jártunk világbajnokságon, ellenben kétszer szerepeltünk Európa-bajnokságon. A 2016-os, bordeaux-i meccs, több mint tízezer magyar szurkoló előtt, az osztrákok elleni 2-0 fantasztikus élmény volt a helyszínen lévőknek és az otthon (itthon) szurkolóknak is.
2021-ben játszotta először Budapesten egy nagy tornán az első mérkőzését a válogatott. A címvédő portugálok ellen 84 percen keresztül tartottuk a döntetlent, de a végén Cristiano Ronaldék felülkerekedtek (0-3).