Lakatos Tibor dandártábornok még 2017-ben kapta a felkérést, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti eseményein a rendvédelmi tevékenységet koordinálja és működjön együtt az MLSZ-szel és az UEFA-val.

Először létrehoztak egy belügyi munkacsoportot, amelyben a Belügyminisztérium irányítása alatt álló valamennyi szervezet delegálta a képviselőit, így

• a rendőrség,
• az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
• a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ,
• a Nemzeti Védelmi Szolgálat,
• a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
• a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
• az Alkotmányvédelmi Hivatal,
• az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és
• az Országgyűlési Őrség.

Ez a munkacsoport készített elő egy biztonsági koncepciót, amelynek első változata 2019-re el is készült, majd 2020-ra kialakult a központi koncepció is, melynek alapján az egyes szervek ugyancsak el tudták készíteni a biztosítási tervük első változatát.

Az UEFA-nál is minden feladaton külön szakcsoport dolgozik, valamennyi szakterület képviselői eljöttek időnként, és saját területüket ellen­őrizték. Sőt: az UEFA kijelölt egy helyi szervezőbizottsági vezetőt, Antje Stolp asszonyt, aki az esemény előtt több hónapra Budapestre költözött, és ő koordinálta az előkészítést a legfelső szinten – mondta a Zsaru Magazinnak adott interjúban az Euro 2020 nemzeti vezetési pont első embere.

Lakatos Tibor beszélt arról is, hogy folyamatosan változott, hány nézőt engedhetnek be a Puskás Arénába. "Első lépcsőben mi sem azt mondtuk, hogy teljes kapacitással üzemelhet a Puskás Aréna, ez csak akkor vált lehetségessé,

amikor az átoltottság szintje miatt biztonságosan ki lehetett jelenteni, hogy ebből nem lesz baj"

– mondta, és hozzátette, nem is lett belőle, egyetlen Oroszországban élő, francia állampolgárságú családról tudnak, amelynek tagjai megfelelő tesztek birtokában léptek be Magyarországra, de egyikük már másnap tüneteket produkált, tehát biztosan nem a mérkőzésen fertőződött meg.

A rendőröknek azonban nem csak a stadionban volt dolguk, edzőpályák, szálláshelyek, sajtótájékoztatók biztosítását kellett még végrehajtaniuk, őrizték a hivatalos szurkolói zónát a Városligetben, és a csapatok és a szurkolók utazása is számos feladatot rótt a rendőrségre. A csapatok például úgynevezett „buborékban” éltek, csak az edzésre és a mérkőzésre mehettek el a szálláshelyükről. A portugálok a margitszigeti szállodában laktak, a franciák a Marriott Hotelben lettek elszállásolva, és a csehek a Várban, a Hiltonban laktak.

"A portugálok ügyeltek arra, hogy a játékosaiknak olyan környezetet teremtsenek, ami gyakorlatilag megközelíthetetlen. Amikor ők a margitszigeti szállodában laktak, ott más nem tartózkodott, a szálloda környékét elkerítették, számukra fontos szempont volt a nyugalmuk megőrzése.

A margitszigeti futópálya melletti padok viszont a kerítéssel határosak, a szurkolók ezekre felkapaszkodva próbálták fényképezni a portugál focistákat, nekünk viszont ezt is meg kellett akadályoznunk"

– mondta Lakatos Tibor, és hozzátette, külön figyelniük kellett a drónokra is, mert a portugálok attól is tartottak, hogy így zavarják meg a nyugalmukat, de csak Margitszigeten tartott esküvői fotózáson kellett intézkedni.

"A futballcsapatokkal együtt civil ruhás külföldi rendőrök, úgynevezett spotterek is érkeztek, ők is segítették a munkát. Mi pedig

• a 15 fővárosi, Pest és Fejér megyei helyszínen
• 3200 rendőrt vontunk össze a feladatra,

de a kiemelt eseményeknél, így a magyar mérkőzések idején a Készenléti Rendőrség teljes állománya szolgálatban volt, ötszáz különféle rendőrségi jármű állt rendelkezésre a feladatok ellátásához, köztük járőrautók, csapatszállító, videóelemző buszok, de munkába álltak a helikopterek és a drónok is. Említsük meg az állatokat is:

• 26 szolgálati kutya,
• 14 ló

is részt vett a biztosításban" – sorolta az adatokat a dandártábornok.