A sportolók egészségmegőrzéséről, a helyes táplálkozásról és az ultrafeldolgozott ételek fogyasztásának veszélyeiről is beszéltek vezető orvosok és dietetikusok a Magyar Kézilabda Szövetség és a MOB budapesti konferenciáján.

Szász Máté, a SYNLAB Magyarország prevenciós és sport diagnosztikai tudományos igazgatója az InfoRádióban elmondta, hogy egy olimpián az arany- és a bronzérmes között az átlagos teljesítménykülönbség az 1-2 tízezrelék. Ez mutatja szerinte, hogy a sikerhez az összes élettani rendszernek tökéletesen kell működnie. Mint fogalmazott, a magyar sportegészség nagyon fejlett a kardiológiában, a sebészetben vagy az ortopédiában, de szerinte a sportolók előrelépéséhez két másik területen még fejlődni kell. „Ha Los Angelesben gondolkozunk, akkor az egyik a sportpszichológia, a másik pedig a sporttáplálkozás és azon belül a bélbiom és a táplálkozás kapcsolata. Itt vannak még olyan rejtett tartalékok, amiket nem aknáztunk ki” – mondta a szakember.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy elképesztően nagy az új tudásmennyiség, és a legnagyobb probléma az, hogy kevés a szakember és nagyon nehéz a hatalmas ismeretanyagot feldolgozni és megérteni. A másik nagy gond szerinte, hogy a dietetikai képzésből hiányzik a biom. „Ez egy nagyon fiatal tudomány, nincs igazán akadémiai háttere, nincsen az orvosi egyetemen se biom szakirány, ezzel még a tudomány és az oktatás adós marad, de erre nagyon nagy szükség van” – mondta Szász Máté, és jelezte, vannak már külföldi minták – Lengyelország, Franciaország, Ausztrália –, amelyeket követni érdemes.

Mint kiderült, most itthon a sportállamtitkárság komoly erőforrást és munkát fektet abba, hogy a sportolók rendkívül részletes orvosi és laborvizsgálatokat végezzenek el. A tehetséges fiatalok tömörítő LA10 programban például most majdnem minden sportolónak végeznek bélbiom-vizsgálatot, amely fontos részét képezheti majd a dietetikai háttérnek. Hogy az ez alapján megváltoztatott táplálkozási szokások mennyi idő alatt hatnak, az a szakember szerint nagyon eltérő, mert akinél komoly probléma van, ott akár néhány nap alatt érezhető a különbség, de ha valakinek nagyon kiegyensúlyozott a táplálkozása, akkor sokkal lassabb lesz a folyamat.

„A karrierem során eddig mindössze két olyan sportolóval találkoztam, akinél rendbe volt minden. Bármennyire is furcsa, az esetek több mint 99 százalékában tüzet oltunk” – jelentette ki Szász Máté, és hozzátette, az, hogy ennek ellenére a magyar sport ennyire eredményes, annak köszönhető, hogy a sportolók óriási akarattal rengeteget dolgoznak. A táplálkozásban a szakmai tudatosságnak ugyanakkor itthon csak nyomai vannak, ezért tartja fontosnak az új vizsgálatokat, amelyekkel nemcsak a Los Angeles-i olimpiai keret, hanem a ma 8-10 éves utánpótlás korú sportolók sikeréért is sokat tehetnek.

A szakember azt is elmondta, hogy a vizsgálati eredmények alapján dietetikusok és más szakemberek foglalkoznak majd a sportolókkal, és ahol szükséges, ott orvost is bevonnak a folyamatba. Azt is fontosnak tartja, hogy a sportoló is értse, ez miről szól. „Ezek méregdrága vizsgálatok, és ha a sportoló nem kellően figyel oda egy konzultáción, vagy nem érti meg, hogy mennyire fontos betartani az instrukciókat, akkor igazából elégettük ezt a pénzt, elvégeztünk a méregdrága genetikai vizsgálatokat és nem fogja tapasztalni az előnyét” – mondta Szász Máté, és hozzátette, éppen ezért készítettek egy videófilmet a sportolóknak, ahol a dietetikusok konkrét eseteken keresztül elmagyarázzák, hogy mekkora óriási szerepe van a regenerációban, az alvásban, az izomtömeg növelésében, a hasi panaszok csökkentésében a bélbiom optimalizációjának.

Paradigmaváltást szeretnének elérni a sportszakmai körökben, és úgy látja, az LA10-keret tagjai nagyon elszántak és nyitottak az újra, és sokkal tudatosabbak, mint a korábbi sportolói generációk voltak. A tudatos táplálkozás azonban Szász Máté szerint nem csak az élsportban fontos, mert a lakosság általános egészségi állapota rossz irányba halad, és a tudatformálás a sportolókkal is elkezdhető, mert később szülőként már ők is ezt a mintát adhatják át.

„Én abban bízom, ha most néhány száz vagy ezer sportolóval sikerül megértetnünk, hogy milyen óriási szerepe van nemcsak a bélbiomnak, hanem általánosan a táplálkozástudatosságnak az egészségben és a teljesítményben, ezt később is magukra viszik, és egy picit egészségesebb generációk jönnek” – mondta, és jelezte, a WHO szerint az európai lakosság 40 százaléka olyan hasi panaszokkal küzd, amivel gasztroenterológushoz kellene fordulni. A többség inkább együtt él a problémával, ahelyett, hogy a megoldást keresné.

„Nagyon bízom benne, hogy a sportolók értékelik ezt az erőfeszítést és odafigyelnek és elhiszik, hogy ez jó nekik” – mondta Szász Máté.