Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
A győztes Ekler Luca a távolugrás T38-as kategóriájának döntője után a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói paralimpián az Olimpiai Stadionban 2021. augusztus 31-én. A magyar versenyző saját világcsúcsát kétszer is megjavítva aranyérmet nyert.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Közel 20 év után ismét van magyar a "sportolók Oscarja" díj jelöltjei között

A tokiói paralimpiai bajnok Ekler Luca 18 év után az első magyar, aki jelöltek a sportolói Oscar-díjnak is nevezett Laureus-díjra.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) közleményében kiemeli: már a top 6-ba való bekerülés is hatalmas sikernek tekinthető és a tavalyi para-atlétikai világbajnokságon három arany- és egy ezüstérmet szerző, 200 és 400 méteres síkfutásban világcsúcsot döntő atléta mindössze a második magyar a díj 24 éves történetében, akinek ez sikerült.

„Magyarország és a Magyar Paralimpiai Csapat számára különlegesen nagy büszkeség, hogy az Év parasportolója kategóriában a paralimpiai, világ- és Európa-bajnok Ekler Luca is döntőbe került, és ott lehet Madridban az április 22-i díjátadón." - írta az MPB.

Magyar díjazott még nem volt, ugyanakkor 2006-ban már akadt magyar döntős, ugyancsak a parasport kategóriában, akkor Krajnyák Zsuzsanna paralimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok kerekesszékes vívó került be a legjobbak közé.

A szervezők hétfőn hozták nyilvánosságra az idei Laureus World Sport Awards döntős jelöltjeinek listáit. A férfiak mezőnyében többek között Lionel Messi és Max Verstappen, a nőknél pedig mások mellett Aitana Bonmatí és Iga Swiatek is a finalisták között van.

A Laureus díjátadót 2000 óta rendezik meg, korábban Nelson Mandela, José Manuel Barroso és II. Albert monacói herceg is volt már az esemény fővédnöke. A díjat eddig legtöbb alkalommal - négyszer - a teniszező Roger Federer nyerte el, de többek között Usain Bolt, Rafael Nadal, Michael Schumacher és Tiger Woods is duplázott már.

A gálán különböző kategóriákban osztják ki az elismeréseket: az Év férfi sportolója, az Év női sportolója, az Év csapata, az Év felfedezettje, az Év visszatérője, az Év fogyatékos sportolója, az Év extrém sportolója, az Év sportszellemiségi díja (nem minden évben), Az Év sportjószolgálati díja (nem minden évben), Életműdíj.

A jelölteket 1400 sportújságíró szavazatai alapján állították össze, a végső győztesekről a sportakadémia 71 tagja dönt. A díjátadó ünnepségre április 22-én kerül sor Madridban.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×