eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

Vb-balhék: ez volt a bírók legrosszabb világbajnoksága

A legtöbb európai – különösen olasz és spanyol – kifejezetten utálta, ahogy a dél-koreaiakat segítették a bírók a futballtörténelem első ázsiai világbajnokságán. Pedig a csapat egyáltalán nem tűnt ellenszenvesnek, mi több, az ember még valahol értékelte is, hogy 23 derék iparos megpróbált felhúzni egy szecessziós palotát – de hát normális körülmények között az akarat még ehhez kevés lenne.

Viszont kaptak segítséget, nem is kicsit, a játékvezetőktől. Már akkor, húsz éve is nyilvánvaló volt: az 1978—as argentínai világbajnokság óta nem kapott (ebben az esetben: az egyik) rendező válogatott ekkora segítséget a bírói kartól, s áttételesen nyilván a FIFA-tól, mint a dél-koreaiak. Akkor a politikai erők presszionálták a João Havelange vezette FIFA-t, 2002-ben a FIFA érdeke volt önmagában elégséges erő. Oleg Romancev, a híres orosz edző mondta egyszer, hogyha egyszer tévednek a bírók egy csapat javára, azt fel sem veszi. Ha kétszer, az már kezd gyanús lenni. De ha háromszor, őt már nehéz meggyőzni arról, hogy véletlenszerű egybeesésről van szó. 2002-ben, a dél-koreaiak esetében ez utóbbiról volt szó.

A holland Guus Hiddink által dirigált válogatott már azzal óriási meglepetést keltett, hogy az Egyesült Államok társaságában, a lengyeleket és a portugálokat kiejtve, csoportelsőként ment tovább a maga négyeséből. De akkor még leginkább azt volt feltűnő, tökéletes fizikai állapotban, rendkívül szervezett játékot produkált a válogatottjuk.

Aztán a nyolcaddöntőben kiejtették aranygóllal az olaszokat, mégpedig úgy, hogy Byron Moreno, az ecuadori bíró a 102. percben műesés miatt (!) második sárga lappal kiállította Francesco Tottit, aztán nem adta meg Damiano Tommasi szabályos gólját, mígnem a lelkes dél-koreaiak a 117. percben az egyébként olasz klubban játszó An Dzsung Hvan góljával nyertek. Helyesen: addig olasz klubban játszó. A Perugia ugyanis a vb után már nem tartott igényt a szolgálataira. Egyébként véletlenül Byron Moreno a szöuli repülőtéren összefutott az olasz küldöttséggel. Fabio Cannavarót alig tudták a többiek lefogni, hogy neki ne menjen. Utána azt mondta: „S ha megütöm, mit csinál? Kiállít?”

Morenóra aligha vet jó fényt, hogy nyolc évvel később New Yorkban kábítószercsempészésen érték.

Az olaszok amúgy okkal voltak nagyon idegesek: a tornán öt góljukat érvénytelenítették a játékvezetők, ezekből pedig négy biztosan szabályos volt. Emlegethetnénk, hogy mennyire más lett volna a helyzet, ha már akkor is van VAR, de a szándékos tévedések ellen az sem orvosság.

Ha pedig azt gondolta a világ, hogy a dél-koreaiakat nem lehet még egyszer így „megtolni” – nagyot tévedett. A negyeddöntőben, a spanyolok ellen, az egyiptomi Gandur állt a vártán, s annulálta Fernando Morientes teljesen szabályos gólját, meg Kim Te Jung öngólját. A gól nélküli döntetlen után aztán a dél-koreaiak megnyerték a szétlövést. A spanyolokat otthon „fájdalomdíjként” János Károly király személyesen fogadta a Barrajas repülőtérre érkezés után.

Egyébként a 2002-es világbajnokságon, ahogyan mondani szokták, a bíráskodásnál már csak a vakond volt mélyebben. S bár a dél-koreaiakat feltűnően segítették, a torna után 13 (!!!) súlyos bírói tévedést lajstromozhattunk. Íme:

1. A Brazília-Törökország találkozón a dél-koreai Kim Jung Dzso tizenegyest ítélt a Luizão elleni szabálytalanságért, holott Alpay Özalan jóval a vonal előtt érte el a brazilt.

2. A Japán-Belgium mérkőzésen a Costa Rica-i Mattus nem adta meg a hazaiaknak Inamoto Junicsi teljesen szabályos (második) gólját.

3. A Franciaország–Uruguay összecsapáson a mexikói Ramos Rizo a francia Thierry Henryt azonnal kiállította, ugyanakkor a hasonló durvaságot többször is elkövető Dario Silva végig a pályán maradhatott.

4. A Horvátország-Olaszország mérkőzésen az angol Graham Poll – dán partjelzője, Larsen intésére –érvénytelenítette Christian Vieri szabályos gólját. Érdekes, hogy a dán asszisztens, aki a 2000-es Eb-döntőben is nagyot tévedett a Squadra Azzurra kárára, elismerte a hibáját.

5. Ugyancsak a Horvátország-Olaszország mérkőzésen Poll és Jens Larsen együttes munkával érvénytelenítette az utolsó percben Marco Materazzi gólját. Szerintük középen Pippo Inzaghi rángatta ellenfele mezét – a valóságban valóban birkózott a védőjével, de ha szabálytalanság történt, mindketten szabálytalankodtak.

6. A Szenegál–Uruguay összecsapáson a holland Jan Wegereer büntetőt ítélt, holott Fábián Carini hozzá sem ért El-Hadji Dioufhoz.

7. A Mexikó–Olaszország találkozón a brazil Carlos Simon hibás döntést hozva érvénytelenítette Christian Vieri találatát.

8. Az Egyesült Államok–Mexikó találkozón a portugál Melo Pereira nem adott büntetőt az amerikai John O'Brien tizenhatoson belüli kétségtelen kezezéséért.

9. A Dél-Korea–Olaszország mérkőzésen az ecuadori Byron Moreno nem adta meg az olaszoknak Damiano Tommasi teljesen szabályos aranygólját. Addigra már kiállította Francesco Tottit, műesést látva a 16-oson belül.

10. A Brazília–Anglia összecsapáson a mexikói Ramos Rizo piros lapot adott Ronaldinhónak. Később a belépő elszenvedője, Danny Mills is úgy vélte, nem volt kiállítást érdemlő a brazil zseni szabálytalansága.

11. A Németország–Egyesült Államok találkozón a skót Hugh Dallas nem ítélt büntetőt a gólvonalon álló Torsten Frings vitathatatlan kezezése miatt.

12. A Dél-Korea-Spanyolország mérkőzésen az egyiptomi Gamal Gandur nem adta meg Kim Te Jung Iván Helguera szorításában fejelt öngólját.

13. A Dél-Korea–Spanyolország találkozó hosszabbításában Gandur érvénytelenítette Fernando Morientes Joaquin beadása után fejelt gólját. A játékvezető és segítője szerint a labda elhagyta az alapvonalat, a televíziós felvételek szerint azonban ez kizárható.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×