Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője (j)  és Christian Horner csapatfőnök ünnepel, miután a pilóta megnyerte a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság idényzáró, abu-dzabi futamát a Yas Marina versenypályán 2021. december 12-én. Max Verstappen lett a Forma-1 idei világbajnoka, miután a címvédő Lewis Hamiltont az utolsó körben megelőzve elsőként ért célba.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Dráma a Forma–1-ben, azonnal lépni kell

Hét csapat is kénytelen lehet Forma–1-es futamokat kihagyni a pénzhiány miatt.

A vártnál is nagyobb terhet ró a csapatokra az idei esztendőtől bevezetett költségplafon a Forma–1-ben: a 140 millió dolláros limit még kevesebbnek tűnik idén az infláció és a világban zajló gazdasági folyamatok miatt, egyes csapatok pedig a fejlesztési kereteiket el is költötték már az egész évre – írja a vezess.hu.

“Hét csapatnak valószínűleg ki kell hagynia az utolsó négy versenyt, hogy beférjen a plafon alá. Nem csak a nagycsapatokat érinti ez, a középmezőnyt is, akik nagyon szenvednek az infláció miatt” – mondta Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke.

Szerinte muszáj lesz lépnie a Nemzetközi Automobil Szövetségnek, máskülönben súlyos problémákkal kell szembenéznie a felügyelő testületnek. “Az energiaszámlák, a megélhetési költségek exponenciálisan növekednek, és ez alól az F1 sem kivétel. A szállítmányozási árak megnégyszereződtek, és ezt nem tudjuk befolyásolni” – tette hozzá.

A BBC információi szerint Horner mögé beállt a Ferrari, a Mercedes és a McLaren is, ám az Alfa Romeo, az Alpine, a Haas és a Williams leszavazta azt a javaslatot, miszerint valahogy korrigálnák a költséglimitet a Nemzetközi Valutaalap által megadott inflációs értékekhez kötve.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×