Infostart.hu
eur:
373.12
usd:
340
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Az FC Barcelona labdarúgócsapat argentin csillagát, Lionel Messit ábrázoló molinó Barcelonában 2020. augusztus 28-án, miután a játékos bejelentette távozási szándékát. Előző napi sajtójelentések szerint Messi megbeszélést folytatott a Manchester Cityt irányító Pep Guardiolával.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alejandro Garcia

Fordulat a Messi-ügyben: Spanyolország elvesztheti legnagyobb adófizetőjét

Óriási áldozatokat kellene meghoznia az FC Barcelonának ahhoz, hogy ismét szerződtesse argentin klasszisát.

Öt napja klub nélküli futballista Lionel Messi, június végén lejárt a szerződése az FC Barcelonánál, és még nem kötöttek a felek újat. Joan Laporta, a klub elnöke egyre gyöngyözőbb homlokkal nyugtatja a sajtó képviselőit és a katalán szurkolókat, hogy minden rendben lesz, csak néhány apróságot kell tisztázni, miközben Messi remekel a Föld másik felén, és már az elődöntőbe vezette az argentin válogatottat a Copa Americán.

A vita vélhetően nem is közöttük van, Messi valóban maradni szeretne, a klub pedig szerződtetni akarja, csak nem teheti meg. A spanyol ligában érvényes fizetési plafon átlépése miatt az FC Barcelona egyelőre nem igazolhat új játékosokat, így Messivel sem állapodhat meg. A LaLiga a klubok bevételének arányában határozza meg a fizetésre költhető keretet, és a koronavírus-járvány kitörése óta – elsősorban a nézők elmaradása miatt – a Barca a becslések szerint 580 millió eurót bukott el, és a bevételek kiesése miatt a játékosokra fordítható összeg is 200 millió euróval csökkent, a katalán Sport szerint 347 millió euróról 150-160 millió környékére zuhant (ez a Villarreal vagy a Bilbao bérszínvonala…).

A klub vezetői Javier Tebas ligaelnöknél próbáltak némi kedvezményt kijárni, elvégre a bajnokság legismertebb, legnézettebb futballistájának a jövőjéről van szó, de Tebas – a pénteki találkozóról kiszivárgó információk szerint – hajthatatlan maradt, nem hajlandó senki kedvéért kivételt tenni, és jelezte, minden megspórolt 100 millió euróból csak 25 milliót költhet a klub új játékosokra.

Így most három út áll a Barcelona vezetése előtt, ha valóban meg akarja tartani Messit (miközben az ingyen igazolható hatszoros aranylabdást vinné a PSG és a Manchester City is):

  1. Meg kell szabadulni a felesleges, de jól fizetett kerettagoktól: ennek részeként adták el Junior Firpót a Leedsnek, adták kölcsön Trincaót a Wolverhamptonnak, tették szabadlistára Umtitit vagy éppen Pjanicot, és szabadulnának a klubtörténet legdrágább igazolásától, Coutinhótól. Már szóba került Griezmann távozása is, mivel 24 millió euróval ő a második a kereseti rangsorban, de magas fizetésük miatt akár olyan klubikonok is mehetnek, mint Busquets vagy Jordi Alba.
  2. Csökkenteni kell a jelenlegi játékosok fizetését, elsősorban azokét, akik a legtöbbet kapják: Piqué, Jordi Alba, Sergi Roberto, Busquets, Griezmann és Dembele. Csakhogy tavaly már 12 százalékot lenyomtak a torkukon, most egy még jelentősebb csökkentés komoly ellenállásba ütközhet.
  3. Értékesíteni kell a Barcelona üzleti ügyeit menedzselő – és mellette például az akadémiát és a kommunikációt is irányító – Barca Corporate felét. Az ebből remélt 500 millió euró már annyival növelné a bevételi oldalt, hogy a fizetési plafon is látványosan megemelkedne.

Közben spanyol lapok már azt is kiszámolták, hogy mekkora veszteséget okozna a spanyol államkasszának az argentin csatár távozása a Camp Nouból és az országból. A futballistákkal nem kivételező adórendszerben Messinek a teljes jövedelme felét elviszi az adóhatóság, azaz a 2017-ben kötött szerződése alapján évente mintegy 50 millió euró (nagyjából 17,5 milliárd forint) adót fizetett, ezzel ő volt a legnagyobb összeget adózó magánszemély Spanyolországban. Azt is kiszámolták, hogy ez 120 ezer átlagkeresetű spanyol állampolgár adójának felel meg, és ennyi hiányozna a központi költségvetésből, ha Messi Manchesterben vagy Párizsban folytatná.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×