eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az FC Barcelona labdarúgócsapat argentin csillagát, Lionel Messit ábrázoló molinó Barcelonában 2020. augusztus 28-án, miután a játékos bejelentette távozási szándékát. Előző napi sajtójelentések szerint Messi megbeszélést folytatott a Manchester Cityt irányító Pep Guardiolával.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alejandro Garcia

Fordulat a Messi-ügyben: Spanyolország elvesztheti legnagyobb adófizetőjét

Óriási áldozatokat kellene meghoznia az FC Barcelonának ahhoz, hogy ismét szerződtesse argentin klasszisát.

Öt napja klub nélküli futballista Lionel Messi, június végén lejárt a szerződése az FC Barcelonánál, és még nem kötöttek a felek újat. Joan Laporta, a klub elnöke egyre gyöngyözőbb homlokkal nyugtatja a sajtó képviselőit és a katalán szurkolókat, hogy minden rendben lesz, csak néhány apróságot kell tisztázni, miközben Messi remekel a Föld másik felén, és már az elődöntőbe vezette az argentin válogatottat a Copa Americán.

A vita vélhetően nem is közöttük van, Messi valóban maradni szeretne, a klub pedig szerződtetni akarja, csak nem teheti meg. A spanyol ligában érvényes fizetési plafon átlépése miatt az FC Barcelona egyelőre nem igazolhat új játékosokat, így Messivel sem állapodhat meg. A LaLiga a klubok bevételének arányában határozza meg a fizetésre költhető keretet, és a koronavírus-járvány kitörése óta – elsősorban a nézők elmaradása miatt – a Barca a becslések szerint 580 millió eurót bukott el, és a bevételek kiesése miatt a játékosokra fordítható összeg is 200 millió euróval csökkent, a katalán Sport szerint 347 millió euróról 150-160 millió környékére zuhant (ez a Villarreal vagy a Bilbao bérszínvonala…).

A klub vezetői Javier Tebas ligaelnöknél próbáltak némi kedvezményt kijárni, elvégre a bajnokság legismertebb, legnézettebb futballistájának a jövőjéről van szó, de Tebas – a pénteki találkozóról kiszivárgó információk szerint – hajthatatlan maradt, nem hajlandó senki kedvéért kivételt tenni, és jelezte, minden megspórolt 100 millió euróból csak 25 milliót költhet a klub új játékosokra.

Így most három út áll a Barcelona vezetése előtt, ha valóban meg akarja tartani Messit (miközben az ingyen igazolható hatszoros aranylabdást vinné a PSG és a Manchester City is):

  1. Meg kell szabadulni a felesleges, de jól fizetett kerettagoktól: ennek részeként adták el Junior Firpót a Leedsnek, adták kölcsön Trincaót a Wolverhamptonnak, tették szabadlistára Umtitit vagy éppen Pjanicot, és szabadulnának a klubtörténet legdrágább igazolásától, Coutinhótól. Már szóba került Griezmann távozása is, mivel 24 millió euróval ő a második a kereseti rangsorban, de magas fizetésük miatt akár olyan klubikonok is mehetnek, mint Busquets vagy Jordi Alba.
  2. Csökkenteni kell a jelenlegi játékosok fizetését, elsősorban azokét, akik a legtöbbet kapják: Piqué, Jordi Alba, Sergi Roberto, Busquets, Griezmann és Dembele. Csakhogy tavaly már 12 százalékot lenyomtak a torkukon, most egy még jelentősebb csökkentés komoly ellenállásba ütközhet.
  3. Értékesíteni kell a Barcelona üzleti ügyeit menedzselő – és mellette például az akadémiát és a kommunikációt is irányító – Barca Corporate felét. Az ebből remélt 500 millió euró már annyival növelné a bevételi oldalt, hogy a fizetési plafon is látványosan megemelkedne.

Közben spanyol lapok már azt is kiszámolták, hogy mekkora veszteséget okozna a spanyol államkasszának az argentin csatár távozása a Camp Nouból és az országból. A futballistákkal nem kivételező adórendszerben Messinek a teljes jövedelme felét elviszi az adóhatóság, azaz a 2017-ben kötött szerződése alapján évente mintegy 50 millió euró (nagyjából 17,5 milliárd forint) adót fizetett, ezzel ő volt a legnagyobb összeget adózó magánszemély Spanyolországban. Azt is kiszámolták, hogy ez 120 ezer átlagkeresetű spanyol állampolgár adójának felel meg, és ennyi hiányozna a központi költségvetésből, ha Messi Manchesterben vagy Párizsban folytatná.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 08:51
×
×
×
×