Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
A későbbi győztes BVSC-Zugló csapatának tagja, Cseh László a 4x100 méteres vegyesváltó döntőjében az úszók országos bajnokságán a budapesti Duna Arénában 2021. március 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Cseh László: egyszer megálljt kell parancsolni az őrületnek – videó

Menni vagy nem menni az olimpiára, az itt a 35 éves Cseh László kérdése, amire a DIGI Sport híradója a törökbálinti uszodában igyekezett megtalálni a választ. A négyszeres olimpiai ezüstérmesünk elárulta, a feleségén is múlik, hogy ott lesz-e Tokióban, de ha elindul a játékokon, akkor utána biztosan visszavonul.

„Az tudom, hogy Tokióban bármelyik lesz is – mondjuk a középfutam vagy a döntő – az utolsó úszásom, akkor az nemcsak ott, hanem az egész pályafutásom utolsó úszása lesz.

Eldöntöttem, hogy

ha továbbmegyek, akkor Tokióban lesz az utolsó versenyem, ha nem, akkor ez az Eb volt az utolsó, igazi nagy versenyem.

Itt az ideje, hogy abbahagyjam az úszást. Lehet ezt még sokáig húzni-halasztani, meg sanyargatni magamat, de egyszer megálljt kell parancsolni az őrületnek” – nyilatkozta Cseh László a DIGI Sport híradójának, a Sport 24-nek.

Az őrületig, avagy Cseh László ötödik olimpiájáig már csak hetek lennének hátra, a világbajnok pedig nem egyedül hozza meg a végleges döntést a részvételről. „A feleségemen múlik nagyon sok, mert neki kell itthon maradnia, amikor én elutazom, és neki kell nélkülem lennie – fogalmazott a sportoló. – Én úgy érzem, hogy a felkészülésben és a versenyzésben is ő az, akinek sokkal nagyobb dolgokat kell véghez vinnie.”

Aki pedig kételkedik a 200 vegyesen kvótás Cseh László gyorsaságában, figyelje meg, mire megy vele edzésen a 21 éves gyorsúszó-specialista Németh Nándor. „Van, amikor ott úszik velem, és az istenért nem tudom megverni. Vannak olyan 200 gyorsok, amikor tényleg maxok maxán úszom, és egyszerűen ott jön mellettem, én pedig azt mondom, ezt nem hiszem el! Nagyon durva, és nem azért mondom, hogy fényezzem, hanem mert ez az igazság” – mesélte Németh Nándor, aki a budapesti Eb-n, 100 gyorson országos csúccsal, 48 másodpercen belüli idővel lett negyedik.

Azt azonban hatszoros olimpiai érmes is tudja, hogy az Eb-n elért idején még javítania kell. „A második felével voltak kisebb-nagyobb problémák, a mell- és a gyorsúszással. Kicsit dinamikusabbá kell tenni a mellúszást, a gyorson pedig valahogy jobban kell bírnom majd, ez mindenképpen nagyon fontos. És ennél az időeredménynél sokkal jobb idő kell szerintem az olimpián ahhoz, hogy egyáltalán döntőbe kerülhessek.”

Ha pedig körülnézünk az úszóvilágban, igenis van olyan versenyző, aki 35 évesen még olimpiát tudott nyerni. „Anthony Ervin 50 gyorson lett olimpiai bajnok Rióban – emlékeztetett. – Azt hiszem, 35 éves volt akkor. A 200 vegyes azért picit más szám, oda azért egy kicsit nagyobb állóképesség kell. Ilyen idős versenyzővel nem feltétlenül lehet találkozni, de azért mindig van rá példa, és

lehet, hogy én leszek egy úttörő, és utat mutatok a többieknek.”

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×