Elsőként azt rögzíthetjük, hogy a vártnál és a jövendöltnél több meglepetés, váratlan eredmény született, s ez elsősorban a harmadik-negyedik kalapból sorsolt csapatok szereplését dicséri. Az igazán kicsit egyelőre (?) még adósak a bravúrral.

Ugyanakkor az idény feszített programja, néhány esetben a kulcsemberek kényszerű távolléte is befolyásolta a mérkőzések kimenetelét. Szoros kivételként említhetjük a súlyos bírói tévedéseket is, ezek élére a belgrádi kívánkozik, ez a portugálok győzelmébe került a szerbek ellen.

Érdekes tapasztalat, hogy FIFA-rendezésű tornáról lévén szó, nincs a mérkőzéseken VAR és nincsen alapvonali játékvezető sem, így a vezetőbírók „visszakapták” korábbi hatalmukat és felelősségüket a tétmérkőzéseken. Bár immár a VAR gyakorlata fura reflexeket vált ki az emberből (magyar gól után félve vár néhány másodpercig, lehet-e örülni), de ennél is fontosabb, hogy a jövő alkalmasint nem a technikai segítség hiánya.

Nézzük az egyes csoportokat!

Az A csoportban a portugálok, leendő Eb-ellenfeleink tűnnek a legerősebbnek, százszázalékos mérlegüket egy bíró hiba miatt veszítették el a szerbek ellen. Ebben a csoportban az 1. és a 2. kalapból sorsolt két csapat áll a legjobban, a meglepetés az írek gyenge szereplése, különös tekintettel a luxemburgiak elleni hazai vereségükre. A szerbek csatára, Alekszandar Mitrovics március gólkirálya, mindhárom meccsen gólt szerzett, a szerbek hét góljából ötöt ő jegyez

A B csoportban a spanyolok meglepő döntetlennel kezdtek otthon a görögök ellen, majd nagyon nehezen gyűrték le a georgiai (grúz) csapatot, sőt a koszovóiak elleni siker sem volt lehengerlő. Mindazonáltal a keresztbe verések miatt, s amiatt, hogy a svédek eggyel kevesebbet játszottak, vezetik a csoportot. A szintén Eb-résztvevő északi válogatottnak jót tett Zlatan Ibrahimović visszatérése, a koszovóiak ellen idegenben nagyon simán, a georgiaiak ellen szűken bár, de szintén kapott gól nélkül nyertek. A csoportelsőség nyilvánvalóan a spanyol és a svéd válogatott egymás elleni csatájában dől majd el, a görögök továbbra sem találnak önmagukra, a spanyolországi pontszerzés okozta örömet hamar elvitte a georgiaiak elleni hazai döntetlen bánata.

A C csoportban az olaszok minden meccsüket megnyerték eddig, méghozzá mindegyiket 2-0-ra. Roberto Mancini immár 25 mérkőzés óta veretlen a válogatottal, ebben a tekintetben csak a kétszeres világbajnok Vittorio Pozzo mérlege jobb az övénél, de akadnak olyan mutatók, amelyben meg is előzi a nagy elődöt. Egyetlen igazi vetélytárs maradt a csoportban – ahogyan arra számítani is lehetett. A svájci, amely idegenben legyőzte a harmatgyenge bolgárokat, s 1-0-ra megverte otthon a litvánokat.

A D csoportba három Eb-szereplő is tartozik, közülük a franciák az első meccs botlása, s az azt követő szűk győzelmek ellenére is kiemelkednek. Az ukránok remek rajtot vettek a párizsi döntetlennel, de az már nem sokat ér, miután a következő két meccsen elszórtak további négy pontot. A csoportban az eddigi hat mérkőzésből négy döntetlenre végződött, ez azt jelzi, hogy szoros csoportállásra, nagy tusakodásra lehet számítani a végén. A finnek például reménykedhetnek abban, hogy november 16-án úgy fogadják a franciákat, hogy az ellenfél már csoportelső. Sok múlik majd azon, hogy a bosnyákok, akik eddig egyáltalán nem szerepelnek rosszul (egygólos vereség a franciák ellen, döntetlen az Eb-résztvevő finnek otthonában), hogyan folytatják.

Az E csoportban a walesiek nagyon fontos győzelmet arattak a csehek ellen Cardiffban, de nehéz lenne megtippelni, hogy melyik csapat ér végül oda a második helyre. Az eddig látottak alapján úgy tűnik, hiába veszítettek a belgák pontot Csehországban, simán megnyerik a csoportot.

Az F csoportba a dánok kerültek az első kalapból, így nem meglepetés, hogy vezetnek, de az eddigi teljesítményük, akár a bécsi 4-0, akár előtte a moldovaiak elleni 8-0, vagy az izraeli 2-0 meggyőző. Az osztrákok már öt pontot elszórtak, a csoportelsőségre, a papírforma szerint, alig akad esélyük. A második helyért viszont nagy harcban lesznek a skótokkal.

A G csoportban a törökök két nagyon értékes győzelemmel kezdtek (a hollandok ellen otthon, a norvégok ellen vendégként), aztán vezettek a három közül a legkönnyebbnek ígérkező meccsükön, a lettek ellen is, de a végét elrontották. Mindenesetre itt is az első két kalapból sorsolt csapat áll az első két helyen. A norvégok kétszer nyertek idegenben, az egyetlen „hazai” meccsüket Spanyolországban elveszítették. Sokat jelentene nekik, ha ősszel már Oslóban fogadhatnák a hollandokat és a montenegróiakat.

A H csoport meglepetéssel indult, miután kikaptak a horvátok Szlovéniában. A vb-ezüstérmesek azóta sem meggyőzőek, de szereztek hat pontot. Annyinál tartanak, mint az oroszok, akik kikaptak a szlovákoktól Nagyszombatban. A harmadik csoportból sorsolt oroszok szeptember 1-jén fogadják a horvátokat, majd november 14-én játszanak Zágrábban (vagy Splitben).

Az I csoportban az angolok eddig hibátlanok, még ha a vártnál nehezebben is győzték le a tartalékos lengyeleket. A tabella kicsit csalóka, vitathatatlan, hogy a legnehezebb két idegenbeli meccsükön már túllévő lengyelek sorsolása volt eddig a legnehezebb. Az albánoké pedig talán a legkönnyebb. A magyar válogatott jól áll, hasonlóan ahhoz, ahogy a 2019-es tavasz után, Eb-selejtezős csoportjában is állt.

A J csoport eredménye az eddigi legnagyobb meglepetés. Joachim Löw, a németek szövetségi kapitánya, aki a nyáron távozik a Nationalelf éléről, kieső helyen adja át a csapatot. (Legalábbis a csoportállás alapján, mert jelen állás szerint a németek a Nemzetek Ligája kínálta pótvizsga lehetőségét megkapnák.) Egyelőre a csoport élén az örmények állnak (ötödik kalap!), a másodikon pedig az egyébként Eb-résztvevő észak-macedónok (negyedik kalap!), biztosan sok fordulat várható még.