Az online változatban megjelent anyag nyilván nem több játéknál, nehéz összehasonlítani a különböző korok legjobbjait. Az anyagot jegyző Greg Lea szerint csak olyanokat vettek figyelembe, akik a magazin első számának megjelenése után még játszottak (vagy éppen az után mutatkoztak be).
Így fest a huszonötös lista:
1. Lionel Messi (argentin),
2. Cristiano Ronaldo (portugál),
3. Zinedine Zidane (francia),
4. Ronaldo (brazil),
5. Ronaldinho (brazil),
6. Thierry Henry (francia),
7. Xavi (spanyol),
8. Andrés Iniesta (spanyol),
9. Paolo Maldini (olasz),
10. Roberto Baggio (olasz),
11. Rivaldo (brazil),
12. Fabio Cannavaro (olasz),
13. Ryan Giggs (walesi),
14. Kaká (brazil),
15. Wayne Rooney (angol),
16. Luis Figo (portugál),
17. Gabriel Batistuta (argentin),
18. Éric Cantona (francia),
19. Luka Modrić (horvát),
20. Sergio Busquets (spanyol),
21. Raúl (spanyol),
22. Paul Scholes (angol),
23. Romario (brazil),
24. Sergio Ramos (spanyol),
25. Gianluigi Buffon (olasz)
A FourFourTwo a honlapján publikált rangsor legjobbjáról azt írta: túl azon, hogy Messi a Barcelonában 687 mérkőzésen 603 gólt szerzett, a statisztika mellett azt is értékelni kell nála, hogy milyen hatással van a játékra.
„Messi nem csupán bombázó, nem csupán a csapattársait kiszolgáló, világszínvonalú játékszervező és cselkirály, hanem sokkal több ennél. Egyszerűen a legjobb” – áll a méltatásban.
A második helyre a Juventusban szereplő portugál Cristiano Ronaldo, a harmadikra pedig a karrierjét 2006-ban befejező, jelenleg a Real Madrid vezetőedzőjeként tevékenykedő francia Zinedine Zidane került. Egy ilyen lista mindig szubjektív, de azért érdekes, hogy – például – David Beckham, Didier Drogba, Samuel Eto’o, Andrij Sevcsenko, Michael Owen, , vagy éppen a legtöbb titulust szerző Daniel Alves nem fért rá fel, Paul Scholes, vagy Luka Modrić ellenben igen.
A huszonötből hét dél-amerikai, tizennyolc európai, más kontinensbeli nem fért be. A negyedszázból tizenegyen kapták meg a France Football és/vagy a FIFA Aranylabdáját. Tizenketten nyertek világbajnoki címet.
Egy figyelemre méltó apróság az összeállítást készítők „saját” bajnokságából: Thierry Henry kivételével a kiválasztottak közé csak olyanok kerültek be, akik angliai pályafutásukat, vagy ottani karrierjük legdominánsabb részét a Manchester Unitedben töltötték. (Illetve Luka Modrić is, de ő aligha a Tottenhamnál töltött évei alapján került a listára.)