Huntert április 10-én szállították kórházba, miután elkapta a fertőzést. Pályafutása nagy részét az Ellend Roadon, a Leeds Unitedben töltötte (1962–1976), egyebek mellett két bajnoki címet nyert (1969, 19749, volt FA-kupa-győztes (1972), VVK-, illetve EVK-győztes (1968, 1971, első alkalommal a Ferencváros ellen), KEK-győztes (1973) és BEK-döntős (1975). Angliában 1974 tavaszán az Év játékosának választották. Kitűnő belsővédő-párt alkotott Jackie Charltonnal. Pályafutása utolsó szakaszát a Bristol Cityben (1976–1979) és a Barnsley-ban (1979–1982) töltötte.

Az angol válogatottban 1965 és 1974 között 28 mérkőzésen két gólt szerzett, nem játszó tagja volt az 1966-os világbajnokságot megnyerő gárdának. Európa-bajnoki harmadik volt 1968-ban.