Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.1
bux:
122799.82
2026. március 4. szerda Kázmér

Szakíró: Budapest tényleg nyerhetett volna

Duncan Mackay, az olimpiai és paralimpiai mozgalommal foglalkozó, tekintélyes insidethegames.biz szakportál szerkesztője szerint Budapest "surranópályán" elnyerhette volna a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének jogát.

A Nagy-Britanniában számos díjjal kitüntetett szakíró Budapestről keltezett írásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy "mi lett volna, ha a magyar főváros nem vonja vissza pályázatát, és mennyivel másképpen nézne most ki a versenyfutás a 2024-es rendezésért."

Mackay szerint ebben az esetben most "valódi versengés" zajlana a "koronázás" helyett, értve ezalatt azt, hogy szeptember 13-án, Limában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Párizsnak adja majd a 2024-es, Los Angelesnek pedig a 2028-as játékok rendezési jogát.

A szakíró szerint Budapest az elmúlt hetekben a "legszebb arcát mutatta meg a világnak", legfőképpen a júliusban megrendezett vizes világbajnokságon, amely Julio C. Maglione, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elnöke szerint is "a valaha volt legjobb vb" volt.

"A jövő héten kezdődik a cselgáncs-világbajnokság a Papp László Budapest Sportarénában, és a hétnapos versenyen a közönség soraiba várják Vlagyimir Putyin orosz elnököt is" - írta Mackay.

A szerkesztő kitért rá, hogy Thomas Bach, a NOB elnöke szeptember 3-án, a cselgáncs-vb zárónapján Budapestre utazik, így hat hét alatt másodszor látogat el a magyar fővárosba, miután a vizes-vb versenyeit is meglátogatta.

Mackay emlékeztetett rá, hogy Bach "a FINA, az úszósport és Magyarország sikerének" nevezte a vizes-vb-t, amely szerinte "kiváló létesítményekben, fantasztikus közönség előtt" zajlott le nagy sikerrel.

A szakíró utalt arra, hogy Budapest pályázati stratégiájának kulcsfontosságú része volt, hogy a limai döntést megelőző hetekben mindenkinek - de legfőképp a magyar fővárosba utazó NOB-tagoknak - megmutassák, "milyen nagyszerű ez a város, és hogyan tudják használni arra, hogy világeseményeknek adjanak otthont."

Mackay szerint a Momentum Mozgalom a magyar olimpiai pályázatot használta fel arra, hogy kifejezze tiltakozását a kormány ellen, valamivel több mint egy évvel a parlamenti választások előtt.

"Képzeljük el, hogy mi lett volna, ha a Momentum Mozgalom soha nem lép színre: a budapesti pályázaton dolgozó csapat szeptemberben úgy utazhatna Limába, hogy az elmúlt hetekben rendezett meg két kiváló, sikeres világbajnokságot. Ez az a momentum, amely segítette volna Budapestet, nem pedig ellene lett volna" - írta a szerkesztő.

Mackay úgy véli, Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének megosztó személyisége nem tett volna jót az amerikai pályázatnak, szerinte "annak a lehetősége, hogy Donald Trump nyisson meg egy olimpiát 2024-ben, Los Angelesben több NOB-tagot is megrémítene." 

A szakíró szerint Párizs a rendezési jog legfőbb esélyeseként venne részt a limai döntésen, ugyanakkor számtalan nagyon komoly kétség vetődik fel biztonsági szempontból a francia főváros kapcsán, miközben Emmanuel Macron elnök népszerűsége néhány hónap alatt 57 százalékról 37 százalékra csökkent. Mackay szerint Macron ellenfelei az olimpiai pályázatot is az elnök ellen fordíthatnák, ha még mindig három város versengene a rendezési jogért.

"Egyáltalán nem elképzelhetetlen az a forgatókönyv, hogy a három pályázó közül Limában Budapest jelentette volna a legjobb megoldást a legkevesebb problémával, És surranópályán elnyerte volna a rendezési jogot. Emlékezzünk rá, hogy az olimpiai pályázatok esetében gyakran nem az előzetesen esélyesnek tartott város győz"- zárta cikkét az insidethegames.biz szerkesztője.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×