Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.33
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog

Nem ment jól a magyaroknak Londonban

Nem sikerült jól a szombat délelőtt a magyar atlétanőknek a londoni világbajnokságon.

Mindkét magyar hétpróbázó gyengén teljesített az első két számában, a gátfutásban és a magasugrásban a londoni atlétikai világbajnokság szombati versenynapján.

Magasugrásban Krizsán Xénia az 1,74 méteren harmadszorra jutott át, és bár az 1,77 elsőre sikerült neki, az 1,80 már kifogott rajta.

Utóbbi magassággal nem bírt Zsivoczky-Farkas Györgyi sem, neki is 1,77 került a neve mellé, így ebben a számban egyformán 941 pontot gyűjtöttek.

Összesítésben a 100 méteres gátfutás és a magasugrás után Krizsán 1962 ponttal a 15., Zsivoczky-Farkas pedig 1912-vel a 20. helyen áll a visszalépést követően 30 fősre csökkent mezőnyben.

A hétpróbázók a szombati folytatásban 20 órától súlylökésben, 22 órától pedig 200 méteres síkfutásban vetélkednek, míg a maradék három számot - távolugrás, gerelyhajítás, 800 m - vasárnap rendezik meg.

A kalapácsvető Gyurátz Réka nem került be a döntőbe. A 21 éves magyar legjobb kísérletével 67,48 méterig jutott a selejtezőben, ezzel pedig a 16. lett a 30 fős mezőnyben. A 12-es fináléhoz jóval 70 méter felett kellett volna dobnia, amire idén amúgy szolgált már példával: júniusban 71,27-tel ért el egyéni csúcsot.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×