Tariceanut tanúként hallgatta ki áprilisban a brassói DNA két, Bukarest közelében fekvő, államosított telek feltehetően illegális visszaszolgáltatásának ügyében. Az ügy múlt héten jutott a vádemelés szakaszába. A DNA szerint a házelnök eskü alatt a valóságtól eltérően azt állította: nem tudott a korrupciós ügy részleteiről, és nincs közeli kapcsolatban a vádlottakkal.

Az ügyészek szerint Tariceanu hazudott, amikor azt állította: nem tudott arról, hogy a vádlottak - köztük Tal Silberstein, Tariceanu volt tanácsadója, és Dan Andronic befolyásos lapigazgató - megvásárolták Paul hercegtől (a román királyi család egyik el nem ismert sarjától) a szóban forgó telkek tulajdonjogát, vagy amikor azt mondta, nem beszélgetett egy másik vádlottal, Remus Truicával a fizetendő közjegyzői illetékekről. A vádhatóság szerint az sem igaz, hogy nem mutatta be Silbersteint más román politikusoknak.

A DNA vádirata szerint 2006 és 2013 között egy román és izraeli elkövetőkből álló bűnszövetkezet jogtalanul szerezte meg a snagovi erdő egy részét és a baneasai királyi farmot (növénytani kutatóállomást), több mint 145 millió eurós kárt okozva a román államnak. Az ingatlanokat állítólag Paul herceg jogosulatlanul követelte vissza, majd miután négy évig nem kapott választ, az ügyészség szerint felbérelte Remus Truica üzletembert, Adrian Nastase volt szociáldemokrata miniszterelnök tanácsadóját, hogy szerezze vissza az ingatlanokat.

Az ügyészek szerint az ügyben megvádolt üzletemberek pénzt adtak a román restitúciós hatóság tagjainak a megvesztegetésére, hogy Paul javára döntsenek. A herceg cserében a visszakövetelt ingatlanok értékének 50-80 százalékát fizette ki nekik.

Az ügyben többek között - a Forbes folyóirat által 3,6 milliárd dollárra becsült vagyonnal rendelkező - Benjamin Steinmetz üzletember ellen, valamint két izraeli politikai tanácsadó és üzletember, Tal Silbertsein és Shimon Sheves - az 1995-ben meggyilkolt Jichák Rabin volt izraeli miniszterelnök egykori kabinetfőnöke - ellen is vádat emeltek, a DNA-nak azonban mindeddig nem sikerült elérnie előzetes letartóztatásukat.

Mivel Tariceanut olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyet nem korábbi miniszterelnöki ténykedése idején követett el, a szenátusnak nem kell hozzájárulnia a bűnvádi eljárás lefolytatásához. A román büntető törvénykönyv három hónaptól hét évig terjedő börtönnel sújtja a bűnpártolást, a hamis tanúzást pedig hat hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy bírsággal bünteti.